Az intézmény, legközelebb február 14-én kijövő, megújuló közösségi adatszolgáltatásának nóvuma, hogy a hivatalos inflációs adatközlés napján 11 órakor teszi közzé a szükséges információkat, illetve a puszta számokat rövid szakmai elemzéssel, esetenként diagramokkal egészítik ki. Ezen felül módszertanában is fejlesztett az MNB, mivel az infláció közép-, és hosszú távú alakulását pontosabban mutató, és így a jövőre tekintő biztosabb becsléseket lehetővé tevő metódust dolgozott ki.

A számítás alapja azon tényezők kiszűrése, amelyek átmeneti, rövidtávú befolyást gyakorolnak erre a mérőszámra, így például a jövedéki adó, és az áfa változása, vagy az élelmiszer-, és energiaárak alakulása. Ezen tényezők kivétele a kalkulációból azért indokolt, mert ezek az árváltozások nem trendszerűek, így például egy esetleges közel-keleti válság okozta ingadozás az energiaárakban nem feltétlenül, vagy nem akkora súllyal hat a következő évi magyarországi inflációra. Ennek megfelelően kerülnek kiválasztásra a minél stabilabb árviszonnyal bíró termékek, illetve ennek alapján történik az idősorok szélsőségesen nagy és kicsi árinak kiszűrése, csonkaátlagot hozva ki eredményül.

Ahogy Virág Barnabás fogalmazott, „a monetáris politika előretekintő természetű", így ennek sikeres menedzseléséhez szükség van az ennek alapját adó mutatók hasonló, hosszabb távú vizsgálatára, előrejelzésére. Virág emellett azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaság inflációs rátája továbbra sem állt stabil pozícióba. „Évek óta folyamatban van az inflációs cél követése, és az eddigiekben ezt folyamatosan meghaladták a mért adatok" - mondta az MNB tisztviselője, rámutatva, hogy azokban az államokban, ahonnan a metódus származik, tartósan stabil inflációs rátával bírnak. „A feltételek egyelőre nem ideálisak még az ilyesfajta kalkulációkhoz, de itt az idő, hogy ezt a kommunikációs eszközt elérhetővé tegyük."

A Magyar Nemzeti Bank ugyan az eddigiekben is közzétett az infláció alakulásáról szóló adatokat, azonban ezt korábban egy nap késedelemmel tette, Virág Barnabás szerint pedig „az idő nagy úr a szakmai elemzés terén". Az egy napos adatok így nem látták el kellő mértékben döntés előkészítő szerepüket, hiszen ezek napvilágra kerülésekor a befektetőknek már lépniük kellett.

Az MNB adatai továbbra is a Központi Statisztikai Hivatal által szállított kalkulációk, és a fogyasztói-árindex mentén állnak össze, ezek közzétételének célja pedig a piaci szereplők folyamatos tájékoztatása, és a befektetői döntések megalapozottságának támogatása. A metódus nemzetközi sikerét jól mutatja, hogy valós inflációhoz képest jóval kisebb eltérést produkáltak az új módszert alkalmazó országok, különösen pedig a válság éveiben volt számottevő a különbség.