A kutatók számára a szakmai komfortérzetet a megfelelő infrastruktúra és egy pezsgő szakmai alkotói közösség biztosítja. Szélesebb kitekintésben pedig - legalábbis a lapunk által megkérdezett, külföldön élő szakemberek szerint - a kiszámítható gazdasági környezet hiánya a legfontosabb visszatartó erő, ha már valaki külföldi munkavállalásra szánta magát. Márpedig ezen honfitársaink száma egyre nő.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss felmérése szerint június végén a munkaképes korú lakosság 4,4 százaléka, azaz negyedmillió fő dolgozott már minimum fél éve külföldön, s a KSH múlt heti adata szerint pedig körülbelül 340 ezren élnek tartósan kint. Ez a szám a Kopint-Tárki adatai szerint 2010-ben még csak 60 ezer volt, azaz három év alatt mintegy 190-280 ezerrel nőtt a határainkon kívül hosszabb időre munkát vállalók száma.

Az egyetemisták jó része is fontolgatja a távozást. A CEU és a BME kutatói több mint 600 hallgató megkérdezése után azzal szembesültek, hogy a diákok kevesebb, mint negyede tervezi Magyarországon a jövőjét. Arról, hogy főként kik, milyen képesítéssel távoznak, egyelőre nem állnak rendelkezésre megbízható adatok. A háztartásfő iskolai végzettsége szerinti összehasonlításból annyi azért látszik, hogy a felsőfokú végzettségűek, valamint a szakmával rendelkezők tudnak tömegesen munkát találni külföldön, az érettségivel rendelkezők lényegesen kisebb számban.

A témáról bővebben a Figyelő 29-dik számában olvashatnak.