Magyar idő szerint 2013. szeptember 23. 18 30 perckor szálltak fel a helikopterek a szlovén határ közeli Lenti térségében és egy - Gosztolán át Kerkateskándig húzódó - 326 hektáros terület két pontján vetettek be Karate Zeon 5 CS, lambda-cihalotrin hatóanyagú vegyi fegyvert az amerikai eredetű támadók ellen. A légi támadás idejére - a civil lakosság védelmére - lezárták a körzetet. Az akció tényét sajtótájékoztatón erősítették meg az illetékesek. A vegyi támadás a Scaphoideus titanus, ismertebb nevén az amerikai szőlőkabóca, a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó mikoroorganizmus, a fitoplazma terjesztője ellen irányult. A rettegett kór elpusztítására ugyanis nincs vegyszer, csupán a terjesztőjét, a hordozó vektort, a szőlőkabócát tudják elpusztítani. A szeptemberi légi akcióra ezért kerül sor, mert ebben a határ közeli szőlőültetvényben fedezték fel - a hatóságok - Magyarországon az idén augusztusban először az aranyszínű sárgaságot (Grapevine flavescence dorée). „Sikerült időben elcsípni a fertőzést."- nyugtázta a sajtótájékoztatón Jordán László, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnökhelyettese 3,5 millió forintos védekezés eredményét. Volt oka az aggodalomra, mert ez a szőlő egyik legveszélyesebb - az EU-ban karantén - betegsége, amely már Európa számos országában megtelepedett. A növény számára halálos kórról van szó, amely leállítja a nedvkeringést, a tőkék terméshozama akár a felére csökkenhet, elsárgul, majd lehull az összes levél, végül elpusztul a növény.

A fertőzés olyan gyorsan terjed, hogy a beteg növények száma évente megtízszereződhet. A fogékony fajták növényei néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak. Nehezíti az észlelését, hogy a tünetek alapján nem, csupán laboratóriumi vizsgálattal lehet egyértelműen megkülönböztetni a Magyarországon gyakran előforduló más sárgaság betegségtől, például a feketevesszőjűségtől. Ha kimutatják, a hatóság zárlat alá helyezi az érintett szőlőterületet, és elrendeli a fertőzött növények megsemmisítését.

Aranyos történetAz aranyszínű sárgaság betegséget a világon először Délnyugat-Franciaországban találták meg 1949-ben. Olaszországban (1973), Spanyolországban (1996), Szerbiában (2002), Svájcban (2004), Szlovéniában (2005), Portugáliában (2007), Ausztriában és Horvátországban (2009) jelent meg a tőkék teljes pusztulását is okozó betegség. Az európai szőlő szinte mindegyik fajtája fogékony a kórra, különösen a Chardonnay, a Cabernet sauvignon, a Sauvignon blanc, a Pinot noir, az Olaszrizling, a Kékfrankos és a Zweigelt is. Az amerikai alanyfajták viszont többnyire tünetmentesek.

Sokakat meg is lepet a lenti villámakció, mert a globális felmelegedéssel északra tartó szőlőkabóca már 7 éve békésen szívogat és szaporodik a Kárpát-medencében. A hatóságok 2006-ban fedezték fel Magyarországon, azóta számos borvidéken, szinte az egész országban nagy népességgel tenyészik, míg augusztusban a növényvédelmi felügyelők által begyűjtött kabócákból a Nébih laboratóriuma is kimutatta a légitámadásra okot adó kórokozót.
A sajtó számára is meghirdetett légi kabócairtás nem nyugtatta meg az aranyszínű sárgaság ügyben járatos szakembereket. Pénzkidobásnak tartja a kései, szeptemberi kabócairtást a szőlőt támadó kórokozók egyik hazai szaktekintélye, Dula Bencéné, egri növényvédelmi mikológus is. Ha évekkel ezelőtt elindított védekezési programmal megakadályozták volna a hatóságok, hogy a szőlőkabóca meghonosodjon hazánkban, most nem kellett volna helikopteres védekezést elrendelni a rovar idei életciklusa végén, amikor már lerakta a tojásait. (A Nébihnél azzal indokolták az őszi védekezést, hogy sikerüljön kiirtani a még rajzó kabóca vektorokat, csökkentve az áttelelő tojások mennyiségét, blokkolva a fertőzés terjedését, de ez nem pótolta a már lerakott tojások és az azokból kikelő új nemzedék elleni jövő évi védekezést.)

A szakember szerint a probléma gyökere, hogy csak a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma került fel az EU karantén listájára, a betegséget terjesztő rovar nem. A jogszabály alapján csak akkor rendelhető el kötelező védekezés, ha a kórokozót már kimutatták. Így történhetett meg, hogy a rovar elárasztotta az országot, három év alatt elérte az északi termőtájak ültetvényeit is. Egyes körzetekben már ezerszámra fogták a szőlőkabócákat a kihelyezett csapdák, mire magát, a kórokozót is sikerült kimutatni. A szakember nem érti, miért nem hívta fel a hatóság a figyelmet már 2006-ban a vektor elleni védekezésre, hogy megakadályozzák széterjedését, legalább a szaporítóanyag előállító területek körzetében. Az aranyszínű sárgaság azért veszélyesebb a többi - szőlőt károsító - fitoplazmától, mert a repülő rovarral rendkívül gyorsan terjed a fertőzés, évente tíz kilométeres távolságra is eljuthat. A szakember szerint a hatóságnak kötelessége lett volna *a jogszabály előírásain túl a szőlőtermelők érdekét is szolgálni, kockázatbecslést végezni és a megelőzést is szorgalmazni. Felhívni a figyelmet már 2006-ban a vektor elleni védekezésre, a kabóca megjelenésének helyein és annak közelében lévő szaporítóanyag előállító területek körzetében, így megakadályozhattuk volna a rovar szétterjedését. Külföldi tapasztalatok alapján a lárvák ellen célszerű védekezni, évente 2-3 alkalommal.

Franciaországban például, ahol 1949-ben a betegséget először fedezték fel Európában (lásd keretes írásunk), évente háromszor védekeznek június és augusztus eleje között az egész fertőzött borvidéken, és a beteg tőkéket azonnal eltávolítják. De még ez a fél évszázados gyakorlat se tudta megfékezni az aranyszínű sárgaság terjedését. A mintegy 750 000 hektár francia szőlőültetvényből több mint 450 000 hektáron találtak több-kevesebb fertőzött tőkét. Minden évben újabb 10 000-20 000 hektáron kell kiirtani a szőlőt, mert a fertőzés mértéke elérte, meghaladta az állomány 20 százalékát.
Talán azért is feltartóztathatatlan a terjedés, mert a tünetek sokszor nem a fertőzés évében, csak 2-3 évvel utána jelentkeznek, mondja Najat Attila, a BASF Magyarország agrár-divíziójának kertészeti kultúrákért felelős termékmenedzsere. Ez idő alatt pedig a kabóca továbbröpíti a fertőzést más még egészséges ültetvényekre. Mire látszanak a tünetek, már elterjedt és messze jár a fertőzés. Ezért veszélyesek az elhagyott szőlők. A lenti gócban is mintegy 3000 tulajdonos birtokában lévő zárkertek csaknem egyötöde nem gondozott, elhanyagolt szőlő.
De az ember a kabócánál is gyorsabban, akár több ezer kilométerekre is terjesztheti a kórt a fertőzött szaporítóanyaggal. „Ezért fontos, hogy ne külföldről hozzunk ismeretlen szaporítóanyagot, ahol nem garantálják, hogy az kórokozómentes, hanem csak ellenőrzött, hazait válasszuk" - figyelmezett Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkára. Ezt a jogszabály a növényútlevéllel elő is írja. Hasznosnak tartana programot is indítana az ültetvénytelepítők tudatosságának erősítésére és a hazai intézeteket felkészítésére, hogy garantáltan fertőzésmentessé tudják tenni a hazai szaporítóanyagot.

A megkérdezett, egyre jobban aggódó szőlészek abban bíznak, hogy az aranyszínű sárgaság elleni offenzíva többletkiadása beépül majd a termék, a bor árába. De ha bebizonyosodik, hogy későn ébred a szakma és járvánnyá válik a kór, amire intő jel a szőlőkabócák elszaporodása, akkor jelentősen tovább csökkenhet a hazai termelés. Pedig már tavaly is, a 81 300 hektárra csökkent szőlőültetvényről származó, alig 1,818 millió hektoliter bort állítottak elő, ami messze elmaradt az utóbbi 5 év 2,9 millió hektoliteres átlagától is. A piacról hiányzó mennyiséget a feldolgozók és a kereskedelmi cégek borítékolhatóan az így is dinamikusan bővülő importtal pótolják, ami nehezíti a növekvő hazai termelési költségek elismertetését. Ennek ellenére a hazai szuper- és hipermarketek boros polcain az elmúlt egy évben is látványosan növekedtek a fogyasztói árak, és az aranyszínű sárgaság újabb hivatkozás lehet a további drágításra. Ezt legfeljebb az olasz és makedón hegyek hazainál olcsóbb leve lassíthatja, tarthatja sakkban ideig-óráig.