Szakmai körökben a kezdetektől elhibázottnak tartják a közlekedési ismeretek csak online tanfolyam keretében végzett tanítását. Az oktatók szerint ez akár elegendő lehet a KRESZ szabályok megtanulásához, de a szabályok értelmezéséhez kevés, nem személyre szabott, nem ad magatartási mintákat, nem tud a való életben is használható olyan tanácsokat adni, ami egy hagyományos és színvonalas tanfolyamon lehetséges. A szabályok mellett a tanulóvezetőknek fontos lenne a helyes közlekedési magatartás kialakítása is .
Lapunkban többször is foglalkoztunk már az online KRESZ-oktatás piacával, amelynek egyeduralkodója a Fauszt Zoltán vállalkozó érdekkörébe tartozó E-Educatio Zrt. Fauszt Rufusz Computer nevű cége az egyik fő haszonélvezője volt a Microsoft Campus megállapodásnak, amit még 2001-ben kötött a kormányzat a Microsoft licencek megvásárlására.
A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) igen szűkre szabta a lehetőségeket az online KRESZ oktatás előtt, bár lett volna más pályázó is, az elmúlt két évben csak az E-Educatio pályázatát találták alkalmasnak.
Most annak néztünk utána szakmailag mennyire megfelelő az online rendszer, és közlekedési szakemberek bőségesen találtak benne hibákat. A Tanulóvezető című szaklapban olvastuk, hogy az online tananyagnak előnye lenne a gyors alkalmazkodás, de az idei KRESZ változások nem lelhetők fel benne, sőt még a 2009-es, a zöldkártyát leváltó környezetvédelmi felülvizsgálati szabályok sem kerültek átvezetésre. További érdekesség, hogy míg a tankönyveknél általában ismertek a szerzők, szerkesztők, itt ezek teljesen homályban maradnak.
Az oktatási szakemberek közölték észrevételeiket az online program gazdáival, de azok nem vették ezt jó néven, kérdéseikre választ nem kaptak. Még szerencse, hogy az autósiskolák és tanulóik óvatosak, csak kevesen választják az online tanulást, így a többség nem találkozik ezekkel a hibákkal.
Néhány kifogásolt részlet a hosszú hibajegyzékből:
Itt a magyarázó szövegben olyan villamos pályáról tesz említést a szerző, amelynél a sávokat útburkolati jellel nem vezetik a sínre, de a képen olyan ábra látható, ahol éppen ez van.
„Azt a járművet, amelynek elsőbbsége van, az elsőbbségadásra kötelezett nem zavarhatja, nem kényszerítheti haladási irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására." Széles körben elterjedt tévhit, így szomorú, hogy egy tananyagban is bent maradt. Számtalan esetben még akadályozni is lehet az elsőbbséggel rendelkező járműveket. Zavaró lehet, hogy néhány mondattal arrébb már az ellenkezőjét állítják:
„Ugyanakkor nagy forgalmú úton a forgalomba való becsatlakozáskor zavarhatja a forgalomban résztvevőket besorolás céljából, azonban nem veszélyeztetheti." Mindkét estben pontosabb és érhetőbb lenne, ha azt írnák, hogy nem kényszerítheti haladási irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására az elsőbbséggel rendelkezőt.
Tilos megállni... „T" kereszteződésben a betorkoló úttal szemben, ha ezzel a kanyarodó járműveket zavarja (de megállhat, ha a kanyarodókat nem zavarja)." Ismét keveredik az akadályoztatás, zavarás fogalma. A KRESZ ebben az esetben a kanyarodó járművek akadályozását tiltja.
„Tilos megállni... ha az úton villamospálya van, és a parkoló jármű, valamint a villamospálya közötti távolság nem éri el a 3 métert." Ez így nem szerepel a KRESZ-ben! Sőt aki e szerint tanulja meg, az el fogja rontani a most ide mellékelt tesztkérdést, ahol is az a jó válasz, hogy igen, szabályos az itt várakozó jármű.
„Jobbra kis ívű kanyarodáshoz a villamosforgalom zavarása nélkül hajtson a villamossínekre. Amennyiben a kanyarodási manővert nem tudja folyamatosan végrehajtani (pl.: elsőbbséget ad egy gyalogosnak), a villamosforgalmat akár akadályozhatja is." A KRESZ csak abban az esetben engedi meg a villamos akadályozását, ha a forgalmi sávokat a sínre vezetik. A fenti megfogalmazás nem felel meg a szabályban leírtaknak.
„A „kerékpársáv" sárga vonallal van elválasztva az úttesten. Kanyarodás szempontjából a (sárga vonallal jelzett) „kerékpársávra" nem szabad rámenni." - Ez így szintén nem igaz! A KRESZ a következőt határozza meg: Ha az úttest menetirány szerinti jobb oldalán kerékpársávot jelöltek ki, a jobbra bekanyarodásra - a kerékpár forgalom akadályozása nélkül, és ha burkolati jel ezt lehetővé teszi - a kerékpársáv igénybevételével kell felkészülni.
„Lakó-pihenő övezetben ott várakozhat járművével az úton, ahol van járda." Ilyen meghatározás nem szerepel a KRESZ-ben, ráadásul, ha már várakozás, akkor út helyett úttestet kellene írni.
„A KRESZ-szabályok a hátramenetről és a megfordulásról általában az akadályozás TILALMÁT mondják ki. Kivéve a parkoláshoz történő beállást, amely azonban nem lehet saroktolatás." Ez egy olyan nehezen értelmezhető mondat, amely helyett nyugodtan lehetne használni - a KRESZ-ben leírt mondatot: Járművel megfordulni, illetőleg hátramenetet végezni csak úgy szabad, hogy az a többi jármű és az úttesten haladó gyalogosok közlekedését ne akadályozza. A második mondat pedig nem értelmezhető a szabály fényében.
„Ha Ön nem akadályozza a többi közlekedőt, és egyéb jelzés (tábla, útburkolati jel) nem tiltja a tolatást, akkor szabad tolatást, illetve megfordulást végrehajtani." Érdekes kérdés, hogy milyen jelzés tiltaná a tolatást, ha ilyen a KRESZ-ben nem szerepel.