Beszélgetőtársunk akkor jelezte, muszáj lesz valahogy nyomást gyakorolni a településekre, hogy a kívánt emelkedést sikerüljön elérni. Rá pár napra pedig azt jelentette be a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, hogy az állam átveszi a maradék önkormányzati adósságot - mintegy 420 milliárd forintot - a nagyobb településektől, viszont cserébe helyi gazdaságfejlesztési növekedési tervet kérnek tőlük. Lázár János szerint november 19.-én Kaposváron tárja a nyilvánosság elé az önkormányzatokkal folytatandó gazdasági konzultáció részleteit Orbán Viktor miniszterelnök.

Furcsa helyzet alakult ki azáltal, hogy a kormány az elmúlt években minden jogi - és egyéb - eszközzel igyekezett korlátozni a települések gazdasági tevékenységét. Tény, megvolt rá az oka, mert az önkormányzatok eladósodottsága horribilis - ezermilliárdos - mértéket kezdett ölteni a múlt évtized végére. Az erőltetett beruházások eredményeképpen sok helyhatóság azzal volt kénytelen szembenézni, hogy csődöt kell jelentenie, mert nem tudja fizetni a - számos esetben devizában, például svájci frankban - felvett hitelét. A gondok azonban mostanra megoldódtak, minden adósság rászáll az államra. Csakhogy a rendrakás odáig terjed, hogy a kormány - azt is maga akarja megszabni, eztán ki vehet fel hitelt a fejlesztési célú projektjeihez. Az önkormányzatok motorját tehát lefullasztották, ugyanakkor a kormány előrejelzése szerint a következő években az uniós támogatások felhasználására támaszkodhat leginkább a gazdaság. Márpedig ennek a keretnek az egyik legnagyobb felszívója az önkormányzati rendszer. Pontosabban a településeken, mint megrendelőkön keresztül jutnak el ezek a források a kivitelezőkhöz, vagyis a vállalkozásokhoz. A helyhatóságok nélkül azonban ezek a pénzek nem kerülnének be a gazdaságba. Már csak egy kérdés maradt megválaszolatlanul: mit tehet annak érdekében a kabinet, hogy biztosítva lássa az önkormányzatok hozzájárulását a növekedéshez?

A Monitor rovat cikkét keresse a Figyelő 45-dik számában.