A kis és középvállalkozások, elsősorban a foglalkoztatás, másodsorban a GDP-hez való számottevő hozzájárulásuk miatt, jelentős szerepet töltenek be a magyar gazdaságban. A politikai és a gazdasági közélet szereplői sokszor egymásra licitálva beszélnek e szektor fejlődési lehetőségeiről, a bennük rejlő foglalkoztatási potenciálról, a válságból való kilábalásban betöltött pozitív szerepükről. Egy forgalomban lévő közkeletű sztereotípia szerint, a kkv-k általában tőkehiánnyal küzdenek, s némi tőkeinjekcióval nagyot nőhetne versenyképességük és ezzel együtt piaci esélyeik. A pénzintézetek viszont - így szól tovább a fáma - a magas üzleti kockázatra hivatkozva nem szívesen hitelezik tevékenységüket. Arról, hogy maguk az érintettek, azaz a kis és középvállalatok vezetői miként gondolkodnak minderről, viszonylag kevés információ áll rendelkezésre.

MEGLEPŐ OPTIMIZMUS
A Figyelő két üzleti találkozót szervezett, amelynek meghívottjai budapesti és Pest megyei; illetve Bács-Kiskun megyei vállalkozók voltak. A megjelenteket felkérték egy rövid kérdőív kitöltésére, amelyet a résztvevők többsége meg is tett. (Az elemzést a GKI Gazdaságkutató Zrt. végezte.) A 323 kitöltött kérdőív feldolgozása alapján kialakult kép természetesen semmilyen értelemben sem reprezentatív. Azonban mindenképpen érdekes, hiszen itt maguk a kkv-k beszéltek, nem kívülállók alkottak véleményt róluk és helyettük. A válaszadók 60 százalékának árbevétele 2012-ben 800 millió forintnál kisebb árbevételt ért el. Negyedük 800 millió és 2 milliárd forint közötti, 15 százalékuk pedig kétmilliárd forintot meghaladó forgalmat könyvelhetett el. Az országos átlaghoz képest erősen felülreprezentáltak az exportáló vállalkozások, arányuk a mintában 53 százalék. Ez különösen izgalmassá teszi a kapott eredményeket.

A jövő évi beruházási tervekből elég komoly, s talán némileg meglepő derűlátás rajzolódik ki: a megkérdezettek csaknem fele, 48 százaléka tervez 2014-ben kisebb-nagyobb fejlesztést. A fővárosi cégek 34, a Pest megyeiek 44, a Bács-Kiskun megyeiek 59 százaléka szeretne beruházni. Ez utóbbi adatban vélhetően a Mercedes-üzem általános térségfejlesztő hatása is tetten érhető. Az építőipari cégek csaknem kétharmada, az agráriumban érdekeltek 57 százaléka, s az iparvállalatok fele törekszik fejlesztésekre. A kereskedő és szolgáltató cégek tervezett aktivitása jóval átlag alatti. A külpiacokon is megjelenő cégek csaknem 60, a csak belföldre értékesítők 40 százaléka rendelkezik a közeljövőben megvalósításra váró invesztíciós tervvel. Az export tehát a kkv-k körében is erősebben dinamizál, mint a belső piac. A beruházási tervek a vállalatmérettel is összefüggnek: a 2012-ben 400 millió forintnál kisebb árbevételt realizálók harmada szeretne beruházni, a kétmilliárd forint feletti árbevételű cégeknek pedig csaknem a kétharmada.

AKTÍVABBAK A NAGYOK
A megkérdezettek 23 százaléka várhatóan új banki finanszírozást igényel 2014-ben. A vidéki területeken ez gyakoribb, mint a fővárosban. Az exportálók 28, a csak hazai piacra termelők 20 százaléka igényelne új forrást. A jövőre beruházást fontolgatók körében ugyanez az arány 40 százalék, míg a beruházást nem tervezők körében mindössze 9 százalék. A nagyobb cégek e téren is aktívabbak, mint a kisebbek. A kkv-k finanszírozásában az MNB Növekedési Hitelprogramjának a jövőben komoly szerepe lehet. Erre utal, hogy csaknem minden harmadik válaszadó cégvezetőt érdeklik a program által nyújtott lehetőségek. A vidéki vállalkozások érdeklődése némileg fokozottabb, mint a fővárosiaké. A jegybank hitelprogramja az agrárvállalkozók körében a legnépszerűbb, 42 százalékuk érdeklődik iránta. Minden második beruházni szándékozó vállalat ki kívánja kihasználni a program kínálta lehetőségeket. A nagyobb kkv-k valamivel nagyobb arányban szeretnének bekapcsolódni, mint a kisebbek. Ez vélhetően a hitelprogram által kiváltott élénkítő hatás mértékét is növelheti.

Petz Raymund, GKI Gazdaságkutató Intézet ügyvezető igazgatója