A NIH szerint természetesen most már a legfontosabb, hogy minél előbb elinduljanak az inkubátorok és a startup-ok hozzájussanak a pénzügyi, és szakmai támogatáshoz. A program ugyanis a startup-okról szól, amit jól mutat a rendelkezésre álló forrás megosztása is, hiszen a teljes 2,1 milliárd forintból 1860 millió nekik jut.
A hivataltól írják: "ugyanakkor tudatában vagyunk annak is, hogy nem lényegtelen a folyamat maga sem, hiszen ez a siker fontos eleme és garanciája. Ahogy az üzleti életben, itt is alapvető a „felhasználók" vélekedése, hiszen a „szolgáltatás" előállítója általában úgy gondolja, hogy mindent megtett a folyamat magas minőségéért. Tudnunk kell, hogy a „pályázati döntési szolgáltatás" pedig nagyon speciális, mert a felhasználók többsége nem fogja örömmel venni a negatív döntést, a kisebbséget alkotó nyerteseket meg könnyű elfogultnak minősíteni. Ezért is lényeges, hogy a pályázat első köréből kimaradók között vannak-e olyanok, akik el tudják fogadni a rájuk nézve negatív döntést."
Szerencsére többen is vannak ilyenek!
Málnay Barnabás (AVEC Akcelerátor Program névan az OTP Portfolion alappal együtt pályázó MMKlaszter vezető, akinak magánerőből nemrég el is indult a cégük) ezt írta:
„Mi ugyan nem nyertünk ugye, :) de szeretnék gratulálni az ATI pályázathoz. Egyrészt azért, mert szemmel láthatóan szakmai szempontok alapján kerültek kiválasztásra a győztesek, ami önmagában is egy nagyon fontos dolog a mai Magyarországon. Visszaadja -- legalább részben -- az ember hitét. Másrészt függetlenül attól, hogy ki nyert és ki nem, a pályázat és a run-up nyüzsgése érezhetően felpörgette a hazai szcénát, új kezdeményezéseket, kapcsolatokat, lelkesedést, pozitív energiát katalizálva. Még azt is szerencsésnek mondanám, hogy ilyen sok évbe tellett, mire sikerült átvinned a bürokrácián: szerintem így nagyon jó volt az időzítés és persze az is segített, hogy profin és szívvel-lélekkel volt előkészítve a pályázat."
Kádas Péter (Startupdate blog vezetője, és az egyik egy nem nyertes pályázó) pedig ezt írta a nyertesekről:
„Minden rossz érzés nélkül, őszintén, szívből gratulálok Nekik. Mindannyian vállalkozók, mindannyian megérdemlik, és mindannyian jól fogják felhasználni, - végre - a valódi startupok érdekében."
(Igaz Kádas blogján alaposan kritizálta is a döntést)
A Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke, Korányi László ezzel együtt fontosnak tartotta összefoglalóan leírni a döntési folyamatot, ami megerősíti a fenti felhasználói véleményeket. (Alább szó szerint ezt közüljük, képünkön Korányi László, NIH elnök.)
 |
A Nemzeti Innovációs Hivatalt a döntési folyamat kialakításánál három fő szempont vezette:
· olyan zsűri kialakítása, amely hozzáértő államigazgatási és vitathatatlan szaktekintélyű külsős, külföldi szakemberekből áll
· a pályázók koncepciójának, tőkeerősségének, nemzetközi és hazai kapcsolatrendszerének a lehető legalaposabb megismerése
· transzparencia.
Az első fő szempont teljesülése érdekében került sor a szokatlanul részletes információk bekérésére, valamint a személyes meghallgatásra és prezentációra, ami meggyőződésünk szerint indokolatlanul kevéssé van jelen a magyar pályázati rendszerben.
A zsűri (Bíráló Bizottság) tagjai az alábbiak voltak:
1,
Árvai Péter, Prezi.com (USA)
Alapító-vezérigazgató, a nemzetközileg legsikeresebb magyar startup vezetője
2,
Rina Pridor, Pridor consultants (Izrael)
Az izraeli technológia inkubátor program elindítója és 16 éven át vezetője, az izraeli Chief Scientist Office-ban
3,
Jari Romanainen, Tekes (a finn technológiai és innovációs ügynökség) (Finnország)
Szakpolitikai tanácsadó, korábban ügyvezető igazgató, a finn inkubátor program egyik kidolgozója
4,
Deák Csaba, NIH
Stratégiai Elnökhelyettes, korábban a Miskolci Egyetem Innováció menedzsment központjának igazgatója
5,
Korányi László, NIH
Kül- és bel-kapcsolati Elnökhelyettes, megbízott elnök,korábban tudományos és technológiai attasé Tel Aviv-ban, több informatikai cég alapítója és vezetője
6,
Nikodémus Antal, NGM
Főosztályvezető, Innovációs és K+F Főosztály, korábban tudományos kutató, számos publikáció szerzője a tudásgazdaság, az induló vállalkozások témájában
7,
Konrád Tamás Zsolt, NFM
Referens, Kutatás Fejlesztési Innovációs Főosztály
A beérkezett pályázatok száma meghaladta az előzetes várakozásokat, így a zsűrinek 18 érvényes pályázatot volt módjában értékelni. Minden pályázatot legalább 4 zsűritag olvasott el, akik között legalább 2 külsős volt. Ennek folyományaként a külsős zsűritagok 12-13 pályázatot tanulmányoztak át alaposan, összesen 1500-2000 oldalt. A két napig tartó szóbeli prezentációkat minden BB tag meghallgatta, akik nem tudtak jelen lenni, azok felvételről visszanézték. A meghallgatásokon 4 BB tag végig, egy további pedig 14 prezentáción volt jelen.
A külsős BB tagok erős vétójogot kaptak, hiszen olyan pályázó nem kerülhetett be a nyertesek közé, amelyiket a külsős zsűritagok egyöntetűen elutasítottak.
Az előzetesen közzétett, minden pályázó számára ismert pontozási rend szerint a zsűritagok által adott pontok átlagolásával alakult ki a végső sorrend. Ebben a sorrendben jelentős különbségek alakultak ki az egyes pályázók közül, ugyanakkor meglepően kis különbségek voltak az egyes bírálók által kialakított sorrendben. Egy statisztikai adat is jól tükrözi ezt: a BB tagok által adott pontok relatív szórása 10% közelében volt, ami homogén eredménynek tekinthető.
A szóbeli meghallgatások után egy short-list alakult ki, majd a BB formális, végső sorrendet meghatározó ülésén, rövid vitát követően, a tagok egységes álláspontra jutottak a négy nyertest illetően. Ezen az ülésen 6 tag volt jelen, egy Skype konferencia-beszélgetés formájában.
Az egyes pályázók pontszámait nem hozzuk nyilvánosságra, mivel többen azt kérték, hogy ezzel ne rontsuk azok üzleti esélyeit, akik az ATI pályázattól függetlenül el kívánják indítani inkubációs tevékenységüket. Ezt a kérést természetesen akceptáljuk.
Minden pályázónak viszont joga van a saját pontszámainak megtekintésére.
Amint azt már több helyen elmondtuk, jövő év első negyedévében újabb ATI kiírást tervezünk, tehát újból megnyílnak a lehetőségek, hogy az inkubátorok ebben a modellben, állami rásegítéssel folytassák, vagy épp elindítsák tevékenységüket. Amit a pályázat egyik legfontosabb eredményének tartunk az pontosan az a fejlemény, hogy több, a pályázatra összeszerveződött, nem nyertes csapat állami forrás nélkül is meg akarja kezdeni inkubátori tevékenységét.