Alaposan megbolygatta a tőzsdei uborkaszezon unalmát Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója, amikor 10,67 milliárd forintnyi részvényt borított a piacra. Úgy tűnt, maga az elnök úr különösebben nem zavartatta magát nyaralásai közben, hiszen az eladások idején Afrikában járt, és a fáma szerint nem is volt elérhető a megszokott kommunikációs csatornákon. Néhány napra ugyan hazajött, mondott is pár értelmező és megnyugtató szót, de aztán ismét azonnal elutazott. A Figyelő úgy tudja, hogy ezúttal népes családjával Málta felé vette az irányt. A piac azonban itt maradt, és még mindig igyekszik értelmezni a történteket. Mi is feltettünk tíz kérdést. Tőkepiaci szakemberek segítettek ezek tisztázásában. Kedvcsinálónak álljon itt az első öt.

1. Szabályos volt-e Csányi Sándor részvényeladási sorozata?
Bár a kisbefektetők mindenféle fórumokon sérelmezik az elnök-vezérigazgató számukra veszteséget okozó eladását, Csányi Sándor részesedése az OTP-ben transzparens volt, és adott kötöttségek mellett minden részvényesnek, így a bennfentes személynek is joga van eladni a papírjait. Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivője szerint a felügyelet az ilyen nagyobb volumenű tranzakciók után áttekinti az eladást megelőző folyamatokat, adott esetben az eladót, a közvetítőt, illetve akár a pakettek vásárlóit is megnézi. Akkor indít vizsgálatot, ha bennfentes kereskedelmet vagy árfolyam-manipulációt gyanít: „Ebben az ügyben eddig ilyen gyanú nem merült fel, Csányi Sándor nagy tételben adott el, de a második napon már rosszabb feltételekkel tudott értékesíteni. Semmilyen olyan bennfentes információ nem ismert, ami alapján a bennfentes személy eladott."

2. Miért így adott el Csányi Sándor, azaz miért ilyen sok papírt egyszerre, és mit jelentett a stop loss megbízás?
Tőkepiaci szakemberek szerint egy ilyen pakettet nem lehet hetekig elnyújtva eladni, az sokkal jobban nyomás alatt tartaná az árat. Erre a pakettre aukciót sem lehetett volna szervezni. Egyik forrásunk úgy fogalmazott, hogy egy ilyen pakett eladása olyan, mint a lányok vizelése a hosszú autóúton. „Nem akkor könnyítenek magukon, amikor kell, hanem amikor lehet." Vagyis a nagy pakett eladását segítette, hogy volt elég likviditás, és a piac felszívta a nagy csomagot, hiszen ne feledjük, az mindenképpen örömteli, hogy vevő is akadt bőven. Izgalmasabb kérdés, hogy amennyiben valaki tudja, hogy mindenképpen értékesíteni akar, akkor miért állít be egy alacsonyabb élesedési küszöböt, miért nem ad el a prompt áron. A brókerek szerint erre is lehet magyarázat, ha például az elnök abban bízott, hogy kicsit feljebb kúszik a papír, de azért a biztonság kedvéért beállíthatott egy szintet, ami alá nem mehetett az összesített bevétele. Ha Csányi Sándort tényleg nem lehetett elérni, a brókernek nincs választása, a megbízás szerint kellett eladni.

3. Miért a TakarékBankon és az UniCrediten keresztül értékesített?
Úgy tudjuk, azt semmilyen szabály nem tiltja, hogy az OTP vezetője az OTP-papírokat az OTP-n keresztül értékesítse, de lehet abban üzleti ráció, ha idegen szolgáltató ad el. A TakarékBank egykori brókereivel Csányi Sándornak régi nexusa van. A 2000-es évek elején itt dolgozott Csányi barátjának, Ádámosi Györgynek a fia, ifjabb Ádámosi György is brókerként, de a desket vezető Marosi Gábor is immár egy évtizede Csányi bizalmi embere. Pár évig Csányi elnöki tanácsadója volt, majd az elmúlt négy évben Szingapúrban élt, és a javarészt Csányi vagyonát kezelő Csam Asset Management Pte Ltd. ügyvezetőjeként tevékenykedett. Ezen örökölt nexus mellett az UniCredit szerepéről kevesebb információnk van, de a tőkepiacon azt hallottuk, hogy az intézmények és a különleges magánszemélyek kiszolgálásával foglalkozó Csáky Attila az egyik legfelkészültebb hazai bróker, aki talán a legjobban tudja, hogyan kell egy ilyen pakettet végigmenedzselni úgy, hogy az ne okozzon nagy kárt a piacnak, az eladónak.

4. Miért nem függesztették fel a részvényt Csányi szerdai sajtótájékoztatója idején?
Az, hogy Csányi Sándor július 24-én a részvények felfüggesztése nélkül, kereskedési idő alatt tartott szűk körű sajtótájékoztatót, már előre determinálta, hogy a korábbi OTP-s magyarázatokon aligha mutat túl a tartalom. Természetesen az elnök-vezérigazgató eldöntheti, hogy kivel akar beszélni, de amikor egy ország tőkepiaci közvéleménye várja árgus szemekkel a mondandót, elegánsabb lett volna legalább piacnyitás előtt vagy piac után beszélnie a motivációkról.

5. Ezt a kereskedési napot vizsgálja a felügyelet?
Úgy tudjuk, hogy nem. Bár a megnyugtató sajtótájékoztatót és a kormány devizahitelesi döntésének elmaradását nagy áremelkedéssel üdvözölte a piac, Binder István szerint a Csányi Sándor-féle eladási tranzakciót illetően a megelőző időszak esetleges bennfentes eseményei az érdekesek, az utólagos tájékoztató már nem. Ami pedig a részvényesek egyidejű tájékoztatását illeti, a szóvivő szerint bár az esemény valóban zárt volt, de például a Magyar Távirati Iroda jelen lehetett, ez segítette a kisbefektetők egyidejű tájékoztatását.

Ha kíváncsi arra, hogy mit gondol minderről Orbán Viktor, mi a Csányi Sándor és Lázár János közötti ütközetek alapja, mi lehet a Mol szerepe a történetben és valóban eladott-e mindent Csányi Sándor, keresse a Figyelő eheti számát!