Idegpályák

Interjú - Nusser Zoltán
Bucsky Péter
2014-01-02 06:36
Az agykutatás a várakozások szerint hasonló áttörés előtt áll, mint pár évtizede a génkutatás. Már ma is képesek a kutatók az idegsejtek aktivitását egyesével megfigyelni. Mi lehet ennek a gyakorlati haszna a következő évtizedekben? A Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (MTA KOKI) nemzetközileg is igen elismert kutatójával beszélgettünk.
- Az Európai Unió és az Egyesült Államok is kiemelt területként kezeli az agykutatást. Mit várhatunk ezektől a programoktól?

- Még mindig elég keveset tudunk az agy működéséről, így még rendkívül sok lehetőség van ezen a tudományterületen. Az elmúlt 5-8 évben nagyon sok új felfedezés született, ami jelzi, hogy igen dinamikusan fejlődik az agykutatás. Ez azonban egy igen tág fogalom. Az igazi áttörés a sejtszintű neurobiológiai területen zajlott le, ez ahhoz járul hozzá, hogy megértsük, hogyan működik idegsejtjeink rendkívül összetett hálózata. Az egyik legnagyobb áttörést a nagyjából hét éve felfedezett optogenetikai módszer hozta, ez új dimenziót nyitott a kutatások területén. Amikor a szakemberek korábban arra voltak kíváncsiak, hogy mi történik az agyban, akkor eddig annak elektromos aktivitását mérték, illetve a mágnesesrezonancia-képalkotást tudták segítségül hívni, amin az látszik, mikor mely te...

A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2014/1 számában.
Olvasáshoz kérjük, adja meg előfizetési azonosítóját.
Kérjük, olvassa a szabadon felhasználható cikkeinket!