Persze van különbség a nagyobb és a kisebb cégek között aszerint, hogy mekkora átlagos adót kell fizetniük. Egy, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján található kimutatás szerint a 2011-es üzleti évben a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások átlagosan 9,39 százalék társasági adót fizettek a büdzsébe. Az tehát, hogy ennek kétharmadát teszi csak ki a teljes vállalkozási körre érvényes átlagos adóterhelés, nyilvánvalóan a kisebb gazdasági szervezetek nyomott adóterhe magyarázza.
Két év alatt sokat változhat a világ, de a NAV adatai jól mutatják, hogyan alakul Magyarországon az egyes szektorok adóterhelése, s azok hogyan aránylanak egymáshoz. A legjobban adóztatott tevékenységnek az energiaszolgáltatás számít, ahol az adóalap 15 százalékát ténylegesen befizették a cégek. Ehhez közelítő, 14,39 százalék volt a bányászati cégek adóterhe. A közhiedelemmel ellentétben a pénzügyi szektor nem tud kibújni a közteherviselés alól: itt 12,01 százalékos adóterhelést mutatott ki a NAV. A legalacsonyabb effektív kulcs szerint a feldolgozóiparban adóznak, átlagosan 6,36 százalékot toltak be a költségvetésbe.
Ami a konkrét tevékenységek adózását illeti: manapság itthon a vegyi anyagok gyártása után kell ténylegesen a legkisebb adót fizetni: 2,12 százalékot. Ennél egy picivel nagyobb a járműgyártás adóterhe, 3,43 százalék. A többiek, mint a fa, papíripar, textilipar, vagy a fémfeldolgozás, 8 százalék feletti adóterhelést tud felmutatni, de ezek mértéke nem éri el a szolgáltatásban érdekelt cégek adóterhelését. Összességében megállapítható, hogy az Orbán-kormány törekvése, miszerint előnyösebb helyzetbe kell hozni a termelő tevékenységeket a szolgáltatást végzőkkel szemben, adófronton már megvalósult.
Nem csak a társaságokra igaz, hogy átlagosan kevesebb adót fizetnek, mint amennyi a törvényekben rögzített mértékekből következne. Az NGM egy másik kimutatása arról árulkodik, hogy az egykulcsos szja-rendszer még mindig nem tisztult le annyira, hogy a 16 százalék valóban 16 százalék legyen. Jövőre ugyanis az átlagos szja-terhelés az összevontan adózó jövedelmek esetében 13,7 százalékos lesz, annyi, amennyit 2013-ra is számolt egyébként a költségvetés összeállításáért felelős szaktárca. Maradtak tehát még kedvezmények a rendszerben, ezek közül a családok adókedvezménye tartós pillérnek ígérkezik, hiszen most tervezik szélesíteni az igénybevételi kört a járulékokkal.
Mindezek alapján elmondható tehát, hogy Magyarország még annál is kedvezőbb terep az adózás szempontjából, mint amit a törvénybe foglalt százalékok jeleznek. Más kérdés persze, hogy az adózás után megmaradó nettó jövedelemmel megteremthetők-e a paradicsomi állapotok.