Társadalmi vállalkozáson egyfajta „rehabilitáció" értendő, amire érdemes költeni - mondta megnyitó beszédében Polgár András, a rendezvény fővédnöke. A maximum egyéves közmunka-programmal ellentétben az ilyen vállalkozások tartós munkahelyeket teremtenek, ahol adózó állampolgárok a munkavállalók. Ez pozitívan hat a költségvetésre, mindemellett az ilyen munkahelyek létrehozása a közmunkák finanszírozásánál jóval kevesebbe kerül, hiszen csak egyszer - az elindításnál - kell támogatást nyújtani.

Nem vállalhatja fel egyedül a civil szféra a társadalmi vállalkozások finanszírozását, mert forrásai rendkívül végesek - hangsúlyozta Polgár András. Véleménye szerint az állami költségvetésből kellene erre többet fordítani. A legfontosabb azonban, hogy a három fő finanszírozó - a szolgáltató állam, a civil szféra és a forprofit szektor (azaz a kereskedelmi bankok) - együttműködjenek egymással, mert a szociális vállalkozásokkal csak így érhető el tartós társadalmi hatás.
Simon Ingram-Hill, a British Council Hungary igazgatója szerint a társadalmi vállalkozásokkal igazságos gazdaságot lehet és kell is kiépíteni, amelyhez azonban mindenekelőtt meg kell találni a megfelelő és pénzügyileg fenntartható megoldásokat. Katie Hill, a City of London munkatársa úgy véli: megoldást jelenthet, ha a köztudatban megerősödik, illetve nagyobb teret nyer a társadalmi befektetés fogalma.

Varga Éva, a NESsT portfóliófejlesztési igazgatója megerősítette, hogy a szociális vállalkozásoknak komoly „inkubációra", azaz támogatásra van szükségük - az induláshoz és a fenntartható működéshez. Ehhez azonban napjainkban még nagyon kevés specializált, alternatív forrás, illetve alap áll rendelkezésre. Azért, hogy példát mutasson és segítse a tapasztalatszerzést e téren, a NESsT nemrég kísérleti jelleggel kezdett el hitelt, illetve befektetési tőkét nyújtani a társadalmi vállalkozások létrehozásához. Kiemelkedően fontos a szerepük a vissza nem térítendő támogatásoknak az inkubációs szakaszban is - hangsúlyozta Varga Éva.

Filippo Addarii, az EU társadalmi vállalkozás szakértői csoportjának tagja arról beszélt, hogy történtek már ugyan előrelépések a szociális vállalatokról szóló uniós konzultációk terén, de a valódi „átalakulás" csak most következik. Ebben kulcsszerepet játszhat az Európa 2020 stratégia egyik zászlóshajó-kezdeményezése, az Innovációs Unió keretében megvalósuló „innovációs partnerségek". Ami Magyarországot illeti, a gazdaság egyelőre nem eléggé befogadó és még nincsenek meg a hazai feltételek a szociális vállalkozások hatékony működtetéséhez - vélte Danajka Noémi, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője. „Az adminisztrációs terhek és a források hiánya a kormányzati oldalon is érezhetőek, ezért társadalmi vállalkozásokat egyelőre elsősorban uniós forrásokból kellene létrehozni."
A NESsT mindamellett már 2001 óta tevékenykedik Magyarországon; eddig csaknem 70 hazai nonprofit szervezet fordult hozzá támogatásért, és közülük 63 vett részt a NESsT képzésein. Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az Egyesült Államok budapesti nagykövete a pénteki rendezvényen Aktív állampolgárságért oklevéllel tüntette ki a NESsT Hungary nonprofit szervezetet - a társadalmi vállalkozások előmozdítása érdekében végzett elkötelezett munkájáért.