A világ negyedik legnagyobb vasúti hálózata található az 1,2 milliárd lakosú ázsiai országban. Mivel az úthálózat nem túl fejlett, ezért a vasút igen fontos szerepet tölt be a közlekedésben, a 65 ezer km-es hálózaton 7,5 ezer állomás található, és évi 7,6 milliárd utas veszi igénybe. A sebesség azonban bőven hagy kívánni valót maga után, az akár sok ezer km-es utakon elkelne a gyorsítás. Jelenleg 75-160 km/óra sebességgel járhatók a fővonalak. A lassú pályákon különböző expressz szerelvényekkel próbálnak segíteni, amelyek akár több száz km-en sem állnak meg.2009-ben 12 Drunto járatot vezettek be, amelyek nem állnak meg a nagyvárosok között, és ma már 33 ilyen járat van. A Kochi és Új-Delhi között közlekedő Ernakulam Duronto heti egyszer megállás nélkül teszi meg a 2.943 km-es távot a két metropolisz között 41 óra alatt, ami 70 km/órás átlagot jelent, amit a MÁV vonatai is csak egy-két vonalon tudnak felülmúlni.



Mallikarjun Kharge vasúti miniszter bejelentette, hogy október 29-én megalakult a nagysebességű vasúti társaság (HSRC, High Speed Rail Corp of India), ennek célja, hogy akár 350 km/óra sebességű vasúti korridorokat fejlesszen. Az első projekt a Delhi és Ahmedabad közti 900 km-es vonal lehet, aminek költségeit az előzetes tanulmányok 650 milliárd rúpiára, azaz 2,3 ezer milliárd forintra becsülik. A finanszírozás a tervek szerint piaci alapon, PPP konstrukcióban lesz megoldva, amire fedezetet biztosíthat az egyre erősödő középosztály és a gyarapodó üzletemberek. 2020-ra kétezer km-es hálózatot terveznek megvalósítani, összesen hat nagysebességű korridort hozva létre az alábbi vonalakon:

• Delhi-Chandigarh-Amritsar;
• Pune-Mumbai-Ahmedabad;
• Hyderabad-Dornakal-Vijayawada-Chennai;
• Howrah-Haldia;
• Chennai-Bangalore-Coimbatore-Ernakulam;
• Delhi-Agra-Lucknow-Varanasi-Patna.

Delhiben október utolsó napjaiban az iparág vezető cégeivel, mint az Alstom, a Bombardier, a CAF, a Siemens és a Talgo az olcsóbb nagysebességű vasútvonalakról tartottak konferenciát. Néhány kiemelt korridoron kívül ugyanis nem lesz elég forrás új, csak a gyors szerelvényeknek szánt pályák építésére, amiket végig külön szintben kell vezetni, és kerítésekkel elválasztani. Szeretnének ezért olyan szerelvényeket vásárolni, melyek a meglévő síneken (minimális átalakítások mellett) képesek lehetnek 160-200 km/óra sebességre. Ha sikerül költséghatékonyabb megoldásokat kifejleszteni, az a többi fejlődő országban is lökést adhat az iparágban, ami óriási üzleti potenciált jelent a vasúti cégeknek.

Az indiai vasutak fejlesztése során a hazánkban vontatottan haladó, európai irányelveknek megfelelő fejlesztési célokat tekintik követendőnek, ami a legfejlettebb biztosítóberendezéseket jelenti. Az ETCS (Európai Vonatbefolyásolási Rendszer) segítségével nem csak a biztonsági szint emelhető, hanem a pályák áteresztő képessége is, ami egy sűrűn lakott országban fontos szempont.