A vagyonkezelési feladatok átadása a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és a NET között ugyanis még nem zárult le, s csak ezt követően lehet olyan állapotba hozni az ingatlanokat, hogy beköltözhessenek az új lakók. Eddig az eszközkezelőhöz a devizahiteles ügyfelek által felajánlott ingatlanok kerülhettek, de egy tavaly júniusi törvénymódosítás bővítette a kört a tartalék ingatlanok bérbeadásának lehetőségével. Ezek állami tulajdonban lévő, de használaton kívüli lakások, amelyekre épp ezért költeni kell, az állagjavításuk miatt. A NET tájékoztatása szerint idén január végéig 15 700 ingatlant ajánlottak fel a bajba jutott devizahitelesek az eszközkezelő számára. Ez év végéig a 25 ezres állomány elérése a cél, ez a NET szerint teljesíthető terv, mivel az előzetes banki jelzések alapján idén mintegy 10 ezer felajánlás várható.

A megszorult devizahitelesek maradhatnak az általuk felkínált lakásokban, de tulajdonosból bérlőkké válnak. A bérleti díj országrészeként eltérő, mivel azt az ingatlan eredeti forgalmi értéke határozza meg. Ezért míg Budapesten az átlagos bérleti díj 13 075 forint, Somogyban, Tolnában, Baranyában 8000-8500 forint között szóródik ez az összeg. Különbség mutatkozik a szerint is, hogy milyen településen található az ingatlan: míg egy megyei jogú városban átlagosan 11 600 forint havi bérleti díjat kell fizetni, addig egy községben 7900 forintot. Sok családnak még ennek az összegnek a kifizetése is gondot jelent: a bérlők nagyjából negyede csúszik legalább egy hónapot a díj rendezésével. Ezt nem tartják riasztónak a NET-nél, ott a program tervezésekor rosszabb helyzetre számítottak, nagyjából arra, ami az önkormányzati bérlakásoknál tapasztalható.

A Monitor rovat cikkét keresse a Figyelő hetilap 7. számában.