Papíron heti negyven, a valóságban akár háromszor ennyi ledolgozott munkaóra, műszakonként egyszeri mosdóhasználat, lehallgatott telefonok, folyamatos lelki terror: dolgozók tízezrei kényszerülnek méltatlan bánásmód elviselésére. Feletteseiket, a közép- és felsővezetőket a még fentebb állók éppígy kiszipolyozzák. A kizsákmányolás persze nem magyar jelenség, annak módját jellemzően nagy nyugati cégektől importáljuk. Nem lehet mondani, hogy a válság tette volna erőszakosabbá a munkáltatókat; a méltatlan bánásmód jó ideje intézményesült már. Az azonban kétségtelen, hogy a recesszió nyomán erősödött a vezetőkre nehezedő nyomás. A költségcsökkentést mantrázó igazgatóknak megfelelni igyekvő menedzserek így aztán változatos eszközökkel próbálják növelni beosztottaik teljesítményét és csökkenteni a létszámukat. Ehhez az információtechnológia tempós fejlődése pedig igencsak a kezükre játszik.

Ami az iparági megoszlást illeti, méltánytalan bánásmódról a kereskedelem, a vendéglátás, a gép- és feldolgozóipar, valamint a vagyonvédelem és az építőipar területéről érkezik a legtöbb bejelentés.

A munkaügyi felügyelőségek 2013 első három negyedévéig csaknem 15 ezer munkáltatót ellenőriztek, ennek során a foglalkoztatók kétharmadánál találtak jogsértéseket. A vizsgálat eredményei szerint a dolgozók munkaideje sokszor meghaladja a napi, illetve a heti megengedett legmagasabb mértékét, emellett gyakori, hogy a pihenőidőt sem adják ki a jogszabálynak megfelelően. A munkáltatói szabálytalanságok között továbbra is vezető helyen állnak az elmaradozó, késedelmes, illetve a minimálbérnél vagy garantált bérminimumnál alacsonyabb összegű fizetésekkel összefüggő jogsértések. Ami a trendeket illeti, az látszik, hogy a korábban a leggyakoribb problémát jelentő feketemunka helyett ma már sokkal inkább a bérkifizetésekkel van gond.

A dolgozók rövid pórázon tartásáról, a szoros kontroll céljára használatos eszközökről lásd eheti címlap-összeállításunkat, amelyben emellett jogi tanácsokat is olvashatnak. (Figyelő 10-15. oldal)

Leszámolnak

Napokon belül nyilvánosságra hozzák az új felszámolói névjegyzéket, ezzel felszínre törhet az eddig lappangó elégedetlenség a zárt piac újraosztása miatt.

Embervadászatot gerjesztett a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (KIH) felszámolói névjegyzékbe kerülésre kiírt pályázata. A nyertesek listáját ugyan lapzártánkig nem tették közzé, de az érintettek már ismerik az eredményt, amely meghatározza, mely cégek foglalkozhatnak felszámolással a következő hét évben. Ez a szakma ugyanis zárt, a bíróságok az - eddig 106 tagú - névjegyzékből sorsolják ki a felszámolást végző társaságokat.

A 344 pályázóból kiválasztott 130 győztes cég csaknem fele azonban nem szerepelt az eddigi listán, sok újnak nincs elég szakembere a speciális feladatra. Ezek próbálják az új jegyzékből kimaradt konkurensek felszámolóbiztosait vagy egész csapatát átcsábítani. Kérdés, futja-e a frissen piacra lépőknek a szakma csúcsán álló biztosok 400-450 ezer forintos havi sztárgázsijára. Nem is említve az elvárt év végi, akár hét számjegyű prémiumot.

Pattanásig feszül a listáról kimaradtak vállalkozók körében a hangulat, de a józanabb piaci szereplők is belátják, égetően szükséges volt az 1992 óta zárt felszámolói szektorban a lapok újraosztása. A témáról bővebben a Figyelőben olvashat. (Figyelő 44-45. oldal)

Tengerre magyar!

Alapvetően módosulhat a Mol Nyrt. stratégiája. Hiszen a regionális fókusz és a finomítói kiválóság a horvát INA körüli bizonytalanság miatt éppen visszaszorul, míg 14 északi-tengeri kutatás-termelési licenc megvásárlása után a globálisabb kitermelés vált fontosabbá. Az itthoni elemzők mindezt alapvetően üdvözölték, ám az angolszász befektetők egy része úgy érzi, a Molnak nem ezzel kéne foglalkoznia. A Figyelő a héten a Mol stratégiáját elemezte. (Figyelő 58-61. oldal)

További részletek a www.figyelo.hu - n olvashatnak.

Amennyiben anyagainkat felhasználják, kérjük, hogy azt forrásmegjelöléssel együtt tegyék.