- Bármikor becsaphat a villám, jósolta Ön, amikor a túlzott deficit eljárás miatt Brüsszel meg akarta vonni Magyarországtól a kohéziós támogatások egy részét. A villám nem csapott be, sőt, e pillanatban úgy tűnik, semmiféle vihar nincs, Magyarország az összes rendelkezésre álló uniós pénzt lekötötte.

- Tavaly augusztusban, amikor Lázár János államtitkár átvette az NFÜ irányítását, azt mondta: 500 milliárdnyi EU-forrás van közvetlen veszélyben. Ennek a kihelyezését akarta az év végéig megoldani. A feladatot érdemben akkor teljesítette volna, ha sikerül az eddig gyengébben teljesítő programok teljesítményét ennyivel felpörgetnie. Ehelyett két trükköt vetettek be. Egyrészt, megváltoztatták a Brüsszeltől lehívható EU-támogatás számítási alapját. Eddig csak a programok elszámolható közkiadásainak 85 százalékát fizettettük ki az Unióval. Most azonban, visszamenőlegesen is, áttértünk egy olyan elszámolásra amely a felhasznált magánforrások egy részét is figyelembe veszi. Ez egy csapásra több tízmilliárd forinttal megdobja a már kifizetettnek minősíthető EU-támogatás összegét.

- Megengedi ezt az EU?

- A szabályozás lehetővé teszi, persze ennek is ára van: EU programjaink összköltségvetése arányosan csökken. Ennél is nagyobb, körülbelül 150-250 milliárdos könyvelési hatása volt annak, hogy a kormány az ősz folyamán elővarázsolt és Brüsszelnek benyújtott 22 új nagyprojektet. E nagyprojektek összköltségvetése átmenetileg szintén csökkenti a minimálisan teljesítendő kifizetési limitet. Még akkor is, ha az adott projektek esetleg csak papíron léteznek.

- A 2007 és 2013 között rendelkezésre álló 8 ezer milliárdhoz képest nem túl nagy veszteség az az 500 milliárd forint, aminek a sorsa kétséges. Korábban annyira rosszul állt Magyarország szénája, hogy ezer milliárdot is bukhattunk volna.

- Ötszáz milliárd forint rengeteg pénz. És hangsúlyozom, hogy ennek az összegnek jó, ha a felét sikerült ténylegesen határidőre felhasználnunk. Természetesen jó, hogy a kormány kapott még egy esélyt. Valódi sikerről azonban nem beszélhetünk. A rosszabbul teljesítő, például környezetvédelmi, közlekedési programokban még így is mintegy 600-700 milliárd forint olyan támogatás van, amelynek felhasználása a jelenlegi adatok alapján nem biztosított.

- Épp a gyorsítás miatt vette kézbe az irányítást a Fejlesztéspolitikai Kormánybizottság. Ez sem segít?

- A Fejlesztéspolitikai Kormánybizottság (FKB) 2012-es létrehozását kifejezetten jó ötletnek tartottam. Fejlesztéspolitikai szempontból kétségtelenül fontos, hogy legyen egy olyan testület, ahol az uniós programok komplex szakpolitikai kérdéseit miniszteri szinten meg lehet vitatni. Az FKB létrehozásakor a kormány is érezte, hogy a támogatási rendszer gondjait csak egységes, központi akarattal, egyeztetéssel lehet megoldani. Ezért is érthetetlen az NFÜ megszüntetése.

- Mi a ciklus mérlege?

- A kormány a pályázati rendszert 2010-ben csaknem egy évre leállította, majd 2011 tavaszán nagy csinnadrattával útjára indította az Új Széchenyi tervet (ÚSZT). Érdemes leszögezni, hogy az ÚSZT valójában nem létezik, nem több puszta blöffnél.