Kedden újabb 3,5 kilométerrel bővült az immár 86 kilométeres hálózat. Nem tűnik nagy munkának, de az Aranyszarv-öböl felett egy hídon át a történelmi belváros szélét elérő vonalhosszabbítás igen összetett feladat volt. A híd miatt ugyanis az UNESCO vissza akarta vonni a város kulturális örökség státuszát, mivel megváltoztatja a panorámát. A 671 millió dollárból (150 milliárd forint!) megvalósult fejlesztés azért volt fontos, mert az európai kontinensen az északi üzleti, egyetemi és lakónegyedeket a belvárossal és a bazár-negyeddel összekötő vonal egyben a város új közlekedési ütőerét is összeköti a metróval Yenikapi állomásnál. A 13,6 km-es Marmaray alagutat a Boszporusz alatt 2013. október 29-én adták át. Jelenleg még felújítás alatt van a kapcsolódó elővárosi vonalak jó része, de idén júniusra a teljes 76 km-es szakaszt átadják, amire új járműveket is beszereztek. A teljes fejlesztés a 3 milliárd dollárt is meghaladta.




Isztambulban található a kontinens valóban első föld alatti vasútja. A londoni Underground 1863-as átadása után ugyanis 1875-ben nyílt meg a Tünel, ami a Galata toronyhoz szállítja az alsóvárosból a mai napig a turistákat. Igaz ez csak 573 méter hosszú, de jóval korábbi az 1896-os budapesti földalattinál.2015-ben további átadások várhatók: az ázsiai oldalon egy 20 km-es új vonalat adnak át, illetve az európai városrészben is elkészül az M6-os 4,2 km-es szárnyvonal. Az M4-es, az ázsiai oldal első metrója, ami 21 km hosszú 2012-ben nyílt meg, alig hét évet vett igénybe elkészítése a szerződés aláírásától kezdve! A szerelvények óránként 80 km-es sebességet tudnak elérni, a teljes utat csupán 32 perc alatt lehet megtenni. 





A magyar állapotokhoz képest igen szembetűnő a kifogástalan tisztaság a megállókban és a járműveken, illetve a karbantartás nálunk nem látott magas színvonala. A 2014-re 141 km-esre nőtt kötöttpályás hálózat fejlesztése nem áll le: év végére elérik a 420 km-t, 2019-re pedig a 719-et (a tervek részletesen itt).

Nem csak a gyors hálózatfejlesztés érdekes, hanem a 2009 óta működő elektronikus jegyrendszer, az Istanbulkart. Ha valaki nem akar külön kártyát venni, akkor zsetonokkal is tud utazni, ám olcsóbb a digitális kártya feltöltése, amivel metrón, villamoson, hajón és természetesen metrón is lehet utazni. De más érdekesség is van a legnagyobb török városban: a Metobüs a 2007-ben átadott, 45 állomásból álló gyorsbusz hálózat járművei elkülönített sávokon közlekednek. Az 50 km hosszú útvonalon napi 800 ezer utast szállítanak, 315 busszal. Csúcsidőben percenként négy busz is indul. A város tömegközlekedésében korábban magyar cégek is szerepet vállaltak, ma már csak elvétve tűnik fel néhány külvárosban egy-egy Ikarusz, ami még mindig a budapesti tömegközlekedés meghatározó szereplője. Készült 50 darab emeletes busz is a Magyar Járműtechnikai Zrt. egy magánüzemeltető számára, ám az MJT, amely Magyarországon nem tudott megrendelésekhez jutni már felszámolás alatt áll. utolsó buszaikat a Vaterán próbálták eladni.