Az immár 65 éve független közel-keleti ország túl sok kihívással szembesül ahhoz, hogy átlagos államként beszélhessünk róla - fejtette ki Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete hétfő este a Jövőképp Egyesület által az ELTE-n megrendezett konferencián. A nagykövet a palesztin, szír, és egyiptomi helyzet elemzésén túl kitért hazája belső problémáira, és ezek esetleges megoldásaira is.

Palesztina csupán egy virtuális ország, ameddig el nem nyeri hivatalos államiságát, ennek útja azonban csakis az Izraellel kötendő kompromisszumokon keresztül vezethet, mondta Ilan Mor a két ország közt átmenetileg szünetelő béketárgyalások kapcsán. Ahogy a nagykövet kiemelte, országa számára létkérdés a biztonság, melyért cserébe Jeruzsálem hajlandó olyan engedményekre, mint a palesztin fogolycsoportok közelmúlt béli szabadon engedése, vagy éppen Palesztina államiságának elismerése.

A hosszú évek után újrainduló tárgyalássorozat azonban a Száeb Ereka vezette palesztin delegáció lemondása nyomán a múlt héten újabb holtpontra jutott. Az Ereka vezette küldöttség immár másodjára jelentette be visszalépési szándékát az izraeli kormány által kiírt építkezési tender miatt, amely Ciszjordániában hozna létre újabb több ezer lakást. Ezzel szemben Mahmúd Abbasz, palesztin elnök a tárgyalások további folytatásáról biztosította a közvéleményt, függetlenül a küldöttség döntésétől. Ilan Mor emellett az egymásban való bizalom túlzottan alacsony fokát hozta föl a két ország közötti viszony rendezésének fő akadályaként, amely pedig az elmúlt 65 év egyértelmű folyománya.

Ezen problémák kezelése érdekében tehát mindkét félnek hajlandóságot kell mutatnia a kompromisszumokra, és bár saját véleménye szerint is talán lehetetlen ez a küldetés, Mor szerint csak ez vezethet a konfliktus végéhez, és a közel-keleti békéhez. Addig azonban Izrael továbbra is „bármi áron" megvédi biztonságát a Hamász-hoz, és a Hezbollah-hoz hasonló szervezetek, valamint a szomszédok belső forrongásai által jelentett veszélyek közepette. Mor ennek kapcsán külön kitért Irán kérdésére is, egyértelműen kimondva „nem hiszünk nekik".

A nagykövet az IEA (Nemzetközi Energia Ügynökség) jelentéseire hivatkozott, melyek szerint Iránnak semmilyen békés oka nem lehet atomprogram folytatására, hiszen olaj-, és gáztartaléka olyan mértékű, hogy nem szorul az urándúsítás garantálta veszélyes energiaforrásra. Jeruzsálemnek azonban nem csak a külső, hanem saját belső kihívásaival is meg kell küzdenie. Ennek talán legfőbb tényezőjét az ország társadalmának széttagoltsága jelenti, amely vallási, etnikai, és egyéb társadalmi kérdéseket von maga után. Az egyik legaktuálisabb feszültségforrás a Negev-sivatag beduinjainak falvakba történő tervezett letelepítése jelenti, amely tüntetésig fokozódó vitát gerjeszt a közel-keleti állam polgárai között.
Érdekesség, hogy mindezen nehézségek ellenére a Columia Egyetem által készített legfrissebb közvélemény-kutatás szerint Izraelé a 11. legmagasabb boldogság index a világon, megelőzve többek között az Egyesült Államokat, és Luxemburgot is.