Módosulnak csütörtöktől egyes szabadsággal kapcsolatos rendelkezések is, valamint más lesz a bérpótlékok számítása.

Az erről szóló, a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő törvények módosításáról szóló javaslatot 2013. június 14-én fogadta el az Országgyűlés; a jogszabály munka törvénykönyvére (Mt.) vonatkozó módosításainak többsége augusztus elsején lép életbe.

Az egyik legfontosabb változás a távolléti díj számításának módosulása: az idén január elseje óta életben lévő szabályozással ellentétben a jövőben a munkabér a távollétes - például szabadságos - hónapban nem függ majd a hónap napjainak számától, illetve a távollét időtartamától. A törvény kimondja, hogy a havi béres munkavállalót havi bére az általános munkarend szerinti munkanapok számától függetlenül, mindig azonos összegben illeti meg.

A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbér egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával. A törvény szerint a bérpótlék számítási alapja ezentúl nem a munkavállaló alapbére, hanem egy órára járó alapbére lesz.

A számítási alap meghatározásakor a havi alapbér összegét vagy 174 órával (teljes napi munkaidő esetén) vagy a 174 óra időarányos részével kell elosztani (rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén). Nem kap 50 százalékos vasárnapi bérpótlékot az a munkavállaló, aki a munkaköre vagy a munkáltató tevékenységének sajátossága alapján számíthat a rendszeres vasárnapi munkavégzésre. A munkavállalót 100 százalékos bérpótlék illeti meg, ha munkaszüneti napon dolgozik.

A munkavállaló augusztus 1-jétől akkor kaphat 50 százalékos bérpótlékot, ha a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, a munkaidőkereten vagy az elszámolási időszakon felül dolgozik. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján a bérpótlék helyett szabadidőt is kaphat a dolgozó, amely nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál, és erre az alapbér arányos része jár.

A szabadságot augusztustól – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben - a szabadságként kiadott napon túl - a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe - tartalmazza a törvény.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadásakor a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Egyenlőtlen beosztás esetén úgy is ki lehet adni a szabadságot, hogy a munkavállaló beosztásával azonos időtartamra mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól.

Változik az is, hogy gyermek születése esetén az apa - függetlenül a munkaviszony kezdetének időpontjától - mindig a teljes pótszabadság tartamára mentesülhet a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettség alól, vagyis ilyen itt nem arányosítják a szabadságot. Augusztus elsejétől emellett nemcsak azoknak a munkavállalóknak jár majd öt munkanapos pótszabadság, akiknek legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodásuk van, hanem a fogyatékossági támogatásra, vagy a vakok személyi járadékára jogosult dolgozóknak is.

A törvény összhangba hozza az Mt.-t a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénnyel is, és tartalmazza azokat a szabályokat, amelyek a jogviszony megszűnésének egyes eseteiben eltérést jelentenek az általános szabályozásától. Kimondja továbbá, hogy augusztus elsejétől a közalkalmazottat garantált illetményként legalább a minimálbérnek, középfokú vagy magasabb iskolai végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő munkakör betöltése esetén pedig a garantált bérminimumnak megfelelő összeg illeti meg.