Az allergiát gyakran összetévesztik az atópiával, mely egyéni hajlamot jelent olyan kóros immunfolyamatok kialakulására, ami asztma, szénanátha, allergiás kötőhártya-gyulladás, atópiás dermatitis, ételallergia kialakulásához vezethet. Az atópiás családokban gyakoribb az előfordulás, és egy embert többféle atópiás kórkép is érinthet.

Az allergének közül sok a természetben is előfordul, azonban egyre nő a civilizáció hatásaként ránk zúduló, allergiát kiváltó mesterséges anyagok száma. Az iparosodás és környezetünk megváltozása valamennyi atópiás betegség gyakoriságát fokozta az utóbbi évtizedekben. A legtöbb információt a pollenallergiáról hallhatuk, pedig igen gyakori a bőr allergiás betegsége is, mint például a csalánkiütés és az ekcéma.

GYERMEKKORI EKCÉMA
Az életkor szempontjából azonban az atópiás dermatitis – közismertebb nevén gyermekkori ekcéma – jelentkezik leghamarabb, már csecsemőkorban kialakul. A testhajlatokban, az arcon és a nyakon a leggyakoribb. Ilyen esetekben viszkető, nedvedző vörös foltok jelennek meg a bőrön, ami nagyon kellemetlen. Aztán a vakarás következménye lesz a hámhiány és pörkösödés, a bőr hámlása, illetve előfordul a bakteriális felülfertőződés. Az ekcémás betegeknek valószínűleg genetikailag érzékenyebb a bőrük, ezért a kívülről jövő ingerekre a szokásosnál sokkal hevesebben reagálnak. A betegség sajnos krónikus lefolyású, ám az életkorral fokozatosan, jellemző módon a 3–5. életévben javulás tapasztalható. Lényeges, hogy az ekcémás betegek a bőr nedvességtartalmát megőrizzék, nagyon fontos a bőr helyes ápolása, és az is, hogy kerüljék el az ismert ételallergéneket, amelyek szintén fokozzák a betegség tüneteit.

KONTAKT EKCÉMA
A bőr allergiás gyulladását a közvetlenül a bőrrel érintkező allergiát okozó anyagok váltják ki (kontakt ekcéma). Ezt a leggyakrabban a króm, a kobalt, a nikkel, az illatanyagok, a formalin és az újabban divatba jött növényi anyagok (teafaolaj, levendula stb.) okozhatják az arra érzékenyeknél. Az említett anyagokkal történő érintkezés helyén (például az óraszíj alatt) viszkető bőrpír, kis hólyagok keletkeznek, majd elindul a nedvedzés, végül hámlás alakul ki. A legjobb kezelés, ami tanácsolható, az allergiát okozó anyagokkal való érintkezés elkerülése, tehát a megelőzés. Ez azonban csak akkor lehet megoldás, ha már ismertek a tüneteket kiváltó okok, amelyeket speciális bőrpróba segíthet azonosítani a bőrgyógyászok segítségével.

Mivel a jellegzetes bőrjelenségek kialakulásában lényegi szerepet játszik a vakaródzás, a kezelés fontos része annak megakadályozása. A kialakult bőrelváltozásokat helyileg, kenőcsökkel kezeljük, míg a viszketés és a vakaródzás csökkentésére szükség van antihisztamin-tartalmú gyógyszerekre is.

CSALÁNKIÜTÉSEK
Allergiás és nem allergiás okból is keletkezhet csalánkiütés (urticaria). Mindkét eset tünetei azonosak. Hatására az egész testen elszórtan kisebb-nagyobb, összefolyó, karéjos, középen kifehéredő rózsaszín foltok jelennek meg. A viszketés nagyon erős, kellemetlen, nehéz uralni. Súlyos esetben a szemhéj, az ajak, a nyelv, a kézfej megduzzadhat, még súlyosabb esetben pedig gégeödéma alakulhat ki, emiatt fulladás, a keringés összeomlása (anafilaxiás sokk) következhet be. E tünetek felléptekor azonnal orvoshoz kell fordulni.

Az akut csalánkiütés általában az allergén „támadása” után néhány perccel kezdődő, gyorsan megszűnő betegség. A tünetek csak néhány alkalommal jelentkeznek, és az esetek 90 százalékában maguktól el is múlnak. Ezt a kiütést gyógyszerek, gyümölcsök – ezek között a leggyakrabban a málna, az eper, az őszibarack – vagy más ételek, köztük például a hal, a tej, a tojás, de például a különféle ételfestékek, latex (gumi), konzerválószerek okozhatják. A rovarcsípés is szerepelhet a kiváltó okok között.

Akinél krónikus csalánkiütés lép fel, annak azzal kell számolni, hogy ez a betegség hat hétnél is hosszabb ideig tart. Leggyakrabban ezt is allergiás reakció okozza, bár a kiváltó allergént a beteg gondos kikérdezése és vizsgálata ellenére sem sikerül mindig kimutatni. Ám tapasztalatok szerint ez a kiütés legtöbbször emésztési zavar, a gyulladt bélnyálkahártyán átjutó allergének következménye, ételfestékek és konzerválószerek is kiválthatják. A baktériumok és a gombák miatt kialakult gócfertőzések (krónikus mandula-, arcüreggyulladás) és bélférgesség következménye is lehet, ezért szükséges lehet a bőrgyógyászon kívül egyéb szakorvos felkeresése is.

A csalánkiütések körülbelül 20 százaléka nem allergiás eredetű, ilyenek például a fizikai hatásra létrejövő nyomási, hideg, meleg, napfény okozta urticariák. Ez utóbbi – az ózonréteg vékonyodásával összefüggő UV-B sugárzás erősödésével, más bőrbetegségekkel egyetemben – gyakoribbá vált.

KEZELÉSI LEHETŐSÉGEK
Az allergiás eredetű csalánkiütés kezelésének legbiztosabb módja, ha a kiváltó okot elkerüljük, például az arra hajlamos ember speciális diétát alkalmaz. De ha nem sikerül a megelőzés, szükség lehet a tüneteket enyhítő antihisztamin-tabletta szedésére is. A bőrgyógyászati gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek az antihisztaminok, hiszen a bőrbetegségek jelentős részében a viszketés a vezető tünet, melynek kiváltásáért elsősorban a hisztamin tehető felelőssé. Az antihisztaminok ugyanis gátolják a hisztamin kötődését a tünetek kialakulásáért felelős receptorokhoz, így csökkentik, illetve megakadályozzák azok megjelenését.

A régebbi, úgynevezett első generációs antihisztaminok életminőséget rontó mellékhatásokat okoztak. Ezek között említhető az álmosság, a fejfájás, a szédülés, a fáradtságérzés, ezért ma már ritkábban alkalmazzák ezeket a készítményeket. Az újabb generációs, modern antihisztaminok között található a levocetirizin, amely már gyermekeknél, akár 6 éves kortól alkalmazható. Ez a készítmény azon túl, hogy igen gyorsan, már egy órán belül kifejti a hatását, nem okoz álmosságot, fáradtságérzést, az autóvezetést sem befolyásolja. A recept nélkül kapható levocetirizin azért is kedvező, mert hatása több mint 24 órán át tart, ezért elegendő naponta egy tablettát bevenni. És az sem mellékes, hogy e készítmény alkalmazása lehetővé teszi, hogy a mindennapok teendőit kellő koncentráltsággal, megfelelő fizikai és lelkiállapotban végezzük.

Dr. Körmendy Miklós

A szerző bőrgyógyász szakorvos