A legrosszabb helyzetben lévő budapesti kerületben is nagyobb nyugdíjat fizetnek, mint bármelyik megyében - derül ki Magyarország nyugdíjtérképéből, amit az ONYF segítségével készített el lapunk. Budapesten Józsefváros (vagyis a VIII. kerület), az országban pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nyugdíjasait illeti a legkisebb nyugdíj (ami ez esetben főellátást jelent, tehát a kapható különböző járandóságok közül a legnagyobbat), a legtöbb pénzt pedig a II. kerület, illetve Fejér megye idősei kapják kézhez havonta. A különbség Budapest esetében eléri a 30 ezer forintot, vagyis az átlagnyugdíj harmadát. Vidéken nincs ekkora különbség, nagyjából 25 ezer a differencia. Viszont az is igaz, hogy sehol az országban nem hoz a postás, vagy utal a biztosító annyi nyugdíjat (átlagban, természetesen), mint a főváros bármelyik kerületében. A józsefvárosiak tehát csak a többi kerülethez képest maradnak el, egyébként jobban állnak bármelyik megyénél.

Az arányok sokáig maradhatnak így, a Figyelő információi szerint ugyanis akkor sem változik a nyugdíjszerzés jelenlegi, felosztó-kirovó módja, ha a baloldali tömörülés nyer a tavaszi választáson. Korózs Lajos, a szocialista párt szakpolitikusa szerint, ha egyáltalán sor kerül váltásra, a német pontrendszer vagy a svéd (NDC) modell bevezetése „egy nagyon hosszú és konszenzussal meghozható döntés lehet csak". Magyarul az egyéni számlára, valamint a gazdaság mindenkori teljesítőképességére épülő nyugdíjrendszer belátható időn belül nem váltja fel a mostanit. A Fideszben pedig végképp nem szerepel napirenden a váltás: az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a nyugdíjrendszer stabilizálása megtörtént a kötelező magán-nyugdíjpénztári befizetések eltörlésével, a 2012-től bevezetett inflációkövető nyugdíjemelés pedig hosszútávon képes biztosítani a nyugdíjak értékének megőrzését. (Figyelő 19-21. oldal)

Beragadt köbméterek - Jön az „ingyengáz"?

Több 10 milliárd forintnyi évekkel korábban kifizetett „ingyen" gáz érkezhet Magyarországra a hosszú távú gázszerződés 2015-ös kifutását követően, a kontraktus újrakötésére pedig - kormányzati elképzelések szerint - 2018 előtt biztosan nem kerül sor. A hazai gázfelhasználás visszaesése miatt ugyanis hazánk az elmúlt öt évben durván egy évnyi fogyasztásnak megfelelő mennyiséggel kevesebb energiahordozót vett a Gazpromtól, mint amennyire kötelezettséget vállalt. Mivel pedig az importigény egyre nagyobb részét képes nyugatról is fedezni az ország, a durván 10 milliárd köbméternyi beragadt orosz gáz akár 3-4 évre is elegendő lehet a hazai igények fedezésére.

A három éves „türelmi időt" pedig Magyarország akár még előnyére is fordíthatja: okos energiapolitikával versenyelőnyre is szert tehetünk a többi régiós országgal szemben. Az egyetlen kockázati tényezőt ennek megvalósulásában a kormányzat, állami szerepvállalás növelésére vonatkozó törekvései jelentik: ha az MVM nagyon rátelepszik a piacra, könnyen belefuthatunk egy az 1996-oshoz hasonlóan rossz szerződésbe, ami újabb több évtizedes béklyót jelentene.

A kifutó szerződés egyik legérdekesebb pontja egyébként az, hogy az át nem vett mennyiséget elvileg teljes egészében ki kellett volna fizetnie a kontraktust aktuálisan kezelő nagykereskedőnek (tehát tavalyig az E.On-nak, majd az MVM-nek). Bár a különböző szerződésmódosítások miatt erre egész biztosan nem került sor: jó néhány 10 milliárd forintnyi kifizetett, de át nem vett gáz így is lehet a rendszerben. (Figyelő 42-43. oldal)

Ingyen, de drágán!

Február 1-vel elindult az ingyenes készpénzfelvétel lehetősége, érdemes összehasonlítani a legjobb ajánlatokat. A BankRáció.hu számításai szerint egy év alatt duplájára drágult a bankolás, igaz az ingyenes felvétellel a többlet visszakapható. de azért olyan bank is akad, aki már ügyfeleket küld el. (Figyelő 58-61. oldal)

További részletek a www.figyelo.hu - n olvashatnak. Amennyiben anyagainkat felhasználják, kérjük, hogy azt forrásmegjelöléssel együtt tegyék.