Fotó: SÁROSI ZOLTÁN

A sajtóban vita folyt arról, mennyi volt az elmúlt évben a külföldi befektetés Magyarországon, a külföldiek bizalma nőtt vagy csökkent. A fizetési mérlegben megjelenő számokat mindenki másként értelmezte, igaz, az aggregált adatokból csak eredőket lehet megállapítani, és kevésbé lehet követni a mögötte lévő, akár ellentétes tendenciákat. A kormányzat részéről az is elhangzott, hogy szükségszerűen lelassulhat az új tőkebefektetés, hisz egy nagy nemzetközi céget csak egyszer lehet az országba behozni, minden évben nem lehet új szereplő.

Valóban, a külföldi szereplők számának növekedésével egyre inkább az itt lévők magatartása, befektetésekre vonatkozó döntései válnak központi kérdéssé. Mit csinálnak a külföldiek a realizált profitjukkal: újra befektetik, vagy kiviszik osztalék formájában, akár még a korábban felhalmozott eredménytartalékot is? Vagy újabb pénzt hoznak be, hogy bővítsék tevékenységüket? Ezekről az ellentétes mozgásokról a fizetési mérleg statisztikája részleteiben nem adhat képet. Éppen ezért elemeztük a TOP200 154 külföldi többségi tulajdonú vállalatának teljesítményét és döntéseit.

JELENTŐS TŐKEKIVONÁS
A 2012-es év a külföldieknek sem volt sikeres! Teljesítményükben nem mutatnak érdemi eltérést a magyar gazdaság egészéhez viszonyítva (lásd a táblázatot). A legfontosabb teljesítménymutatók romlottak: az árbevétel és az export még nominálisan is visszaesett. Ugyanakkor ez a vállalatcsoport bonyolította le a magyar export 50,1 százalékát (2011-ben 51,9 százalékot). A hozzáadott érték és az EBITDA is csökkent.

Az adózott eredmény ellentétes irányú, meglepő növekedése mögött a cégek közötti nagyfokú differenciálódás húzódik meg. A 154 vállalatból 39 növelte nyereségét az előző évhez viszonyítva, összesen 141 milliárd forinttal. 58 vállalat volt legalább az egyik évben veszteséges, de náluk a mínusz 298-ról 114 milliárdra csökkent. Közülük 2012-re 20 nyereségessé vált, 26 volt mindkét évben veszteséges, és 12 lett 2012-re veszteséges. A maradék 57 cégből a korábban is pozitív eredmény csökkent 46 százalékkal, összesen 272 milliárd forinttal. Tehát az adózott eredmény növekedése a 39 dinamikus vállalattól, illetve a veszteségből menekülők tevékenységéből származik.

A cégek közötti differenciálódást tükrözi a létszám alakulása. A 2011. évi közel 217 ezres foglalkoztatás 1400 fővel nőtt, annak eredőjeként, hogy a létszámot 74 vállalat növelte (11 175 fő), 72 pedig csökkentette (–9777 fő). A pénzügyi teljesítmény és a létszám változásai, de az ellentétes irányú mozgások nyomán is adódik a kérdés: ez a válság miatti átrendeződés vagy a tulajdonosi stratégia változásának a következménye?

Ez különösen élesen vetődik fel akkor, ha az adózott eredmény és a cégek saját tőkéjének a változását vetjük egybe. 2012-ben a 154 vállalat összesen 533 (2011-ben 433) milliárd forint profitot realizált. Ez a saját tőkét növelhetné, viszont a 154 cég saját tőkéje csökkent 11,5 százalékkal. Ez csak úgy fordulhat elő, ha a vállalatok a megtermelt eredményen túl a tartalék kivonásával vagy a tőke leszállításával is kivittek korábban befektetett vagy felhalmozott forrásokat. A tényleges tőkekivonás 1285 milliárd forint volt, ebből 533 milliárdot fedezett a 2012. évi megtermelt eredmény és 752 milliárdot a korábbi években felhalmozott tartalék vagy behozott tőke. Ez az érték árfolyamtól függően 4,3-4,5 milliárd eurót jelent, ami már a magyarországi összes külföldi befektetéshez viszonyítva is kiemelt figyelmet érdemel.



MÍNUSZOS CÉGEK
A 38 veszteséges vállalat elvesztett a saját tőkéjéből 258 milliárd forintot. Náluk csökkent a hozzáadott érték is 9, az EBITDA pedig 47 százalékkal. Az árbevételük 10,6 százalékkal mérséklődött, ez a 64 ezer foglalkoztatott 2,6 százalékos leépítésével járt együtt. A veszteség kialakulásában nem lehet kizárni a nemzetközi hatásokat, e vállalatok piaci pozíciójának a romlását sem, mivel az árbevétel-csökkenés több mint 80 százalékban kivitelből származott. Az exportpiacaikat azonban csak néhányan veszítették el, mivel a 38 cégből 21 növelte az exportját, 700 millió eurós nagyságrendben. Így az átrendeződés, a piaci pozíciók változásának hatása a veszteséges társaságoknál is tetten érhető. A 38 cégből 16 fizet valamilyen különadót, ez biztosan hat az eredményükre, de nem képes megmagyarázni e vállalatok mélyrepülését.

A veszteség csak részben okozhatta a külföldi cégek tőkecsökkenését. A 38 vállalat saját tőkéje a 258 milliárdos veszteséggel szemben csak 216 milliárddal mérséklődött. Tehát náluk sem egyértelmű a visszahúzódás, hisz 16 cég közülük tőkét emelt több mint 100 milliárd forinttal. Igaz, ennek ellentéte a veszteség ellenére történő osztalékfizetés 11 vállalatnál. A saját tőke csökkenése ennél a csoportnál párosult a beruházások pótlás alatti szintjével és a hitelállomány zsugorodásával is. A 174 milliárdos amortizációt egyáltalán nem fektették be újra, sőt a befektetett eszközállomány 186 milliárddal csökkent, vagyis eszközöket vontak ki vagy írtak le ezeknél a vállalkozásoknál.

DIFFERENCIÁLT KÉP
A külföldi többségi tulajdonúak közül nyereséges volt 116 cég, de közülük 29-nél zsugorodott a saját tőke annak ellenére, hogy 206,3 milliárdos adózott eredményt realizáltak. Ez a csoport ellentmondásos képet mutat, hisz összességében 1208 milliárd forintos, több mint 4 milliárd eurós tőkekivonást hajtott végre. Nemcsak a 2012-es adózott eredményt vitték ki, hanem a korábban felhalmozott tőkét is jócskán megcsapolták. Mégsem lehet határozott tendenciát megállapítani, mert közben beruházási aktivitásuk túlterjed a pótláson: jelentős, több mint 230 milliárdos bővítést hajtottak végre. Pedig ezt az adózott eredmény 122 milliárdos, az EBITDA 160 milliárdos csökkenése, illetve a hozzáadott érték 155 milliárdos visszaesése nem alapozza meg. A döntések, például a létszám 940 fős növelése mögött így vállalati stratégiai megfontolások, pozitív várakozások állhatnak.

A 116 nyereséges külföldi tulajdonú cégből 85-nél nőtt vagy változatlan maradt a saját tőke értéke. A teljesítmény szempontjából ezek a társaságok valamelyest jobbak: nőtt az árbevételük nominálisan 3 százalékkal, az eredményük 291 milliárd forinttal, és bővítették a létszámukat is. Ugyanakkor csökkent a hozzáadott értékük s egyben a termelékenységük is. Ezzel szemben a pótláson felül további 238 milliárd forinttal növelték befektetett eszközeiket, ami több mint 7 százalékos bővítésnek felel meg.

A tulajdonosi tőkeérdekeltség szempontjából azonban ez a 85 cég is igen differenciált képet mutat. Közülük 32 vállalat a teljes 2012-es adózott eredményét, 124,5 milliárd forintot osztalékként kivonta. További 36 társaság fizetett ki osztalékot 166 milliárd forintos értékben. Igaz, ők az adózott eredmény többségét, 211 milliárdot bent hagytak a további működés segítése érdekében. Ebből a csoportból csak 17 olyan cég volt, amely az adózott eredmény visszatartásán túl tőkét is emelt, összesen 57,8 milliárd forinttal.

MEGHATÁROZZA A JÖVŐT
A külföldi vállalatok által közvetített kép tehát igen differenciált. Kevés társaság van, amely többlettőkét hozott be, s azzal pótolta ki megtermelt profitját a növekedés, a beruházás finanszírozása érdekében. Kevesen hagyják bent az adott évi eredmény többségét, tehát csekély a számuk az optimistáknak, kevesen szavaznak pótlólagos befektetéssel magyar leányvállalatuk jövőjére. Sok cégnél tetten érhető stratégiaváltás vagy kivárás. Meglepő a tőkekivonás mértéke. Nemcsak az ez évi eredmény kiviteléről van szó sok esetben, hanem a felhalmozott tartalék, esetleg a korábbi befektetés kivonásáról is. Az összesített szaldót ezek a vállalatok határozzák meg, és az összkép kétségtelenül negatív.

A válság nyilván szelektálja a cégeket, vannak felemelkedők és elsüllyedésre ítéltek is. Miután a külföldi tulajdonú leányvállalatokat vizsgáltuk, nem tekinthetünk el egy másodlagos szelekciós szemponttól. A multicégeken belül is van egy verseny, mindig újraértékelik a régiót, az országot is, annak kockázatait, jövőbeni perspektíváját. Ha nincs profit vagy túlságosan alacsony, ha nő az országkockázat, akkor veszít a leányvállalat. A tőkemozgások alapján sok magyar leány veszített.

Esetükben úgy szavaztak ellenük, hogy korábban már pozitív volt a döntés, hisz tőkét hoztak be, vagy éppen a megtermelt eredményt pótlólagos befektetésre, a növekedés finanszírozására itt hagyták. A profit, a korábban felhalmozott tartalékok kivonása nemcsak azzal jár, hogy csökken a megtermelt GDP-ből a belföldön felhasználható rész, de azzal is, hogy visszaesik a beruházás, a pótlás, ami a jövőbeni növekedési potenciál zsugorodásával jár. Érdemes lenne azon elgondolkodni, hogy ezek a tendenciák mennyiben a válság következményei, és mennyiben játszik abban szerepet a magyar gazdasági, szabályozási környezet. Ettől is függ a növekedésünk, a jövőnk!

A szerző a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetének címzetes egyetemi tanára