A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a piaci várakozásokkal megegyező mértékben, 20 bázisponttal 3,4 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén. Az MNB immár sorban a tizenötödik alkalommal csökkentette a jegybanki alapkamatot.

Horváth Ákos, az Equilor elemzője szerint a hazai monetáris politika mozgástere a Fed eszközvásárlási programjának későbbi visszavágása miatt nőtt meg, így az is elképzelhető, hogy a tanács tagjai közül néhányan nagyobb mértékű lazításra szavaztak.

A forintpiac 3 hónapos időtávon 3,11 százalékos kamattal számol, ami nem tér el az elemzők által várt értéktől. Elmondta: a feltörekvő piaci hozamok ismét csökkentek, a devizák pedig erősödni tudtak az elmúlt időszakban. A hazai CDS-felár olvadásával párhuzamosan az ország megítélése javult. Meglátása szerint viszont továbbra is sok a kérdőjel -devizahitelesek mentőcsomagja, szektoradók, 2014-es költségvetési hiány -, így az Equilor szakértői nem változtatnak az év végére prognosztizált 3,00 százalékos kamatcélon.

Közölte: a novemberi rezsicsökkentés lefelé szorítja az inflációs mutatót, ezért az az MNB 3 százalékos középtávú célja alatt maradhat a következő fél évben.Úgy vélte: a hazai fizetőeszköz gyengülése helyett átmeneti erősödésre lehet számítani, és a piac teszteli majd a 210-es és a 290-es szintet a dollár/forint, illetve az euró/forint esetében.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere elmondta: a várakozásoknak megfelelő 20 bázispontos kamatvágással kapcsolatban viszonylag kevés volt a bizonytalanság, hisz a szeptember eleje óta tartó piaci optimizmus a tőkepiacokon kitartani látszik. A várakozások szerint egyre inkább kitolódik a Fed eszközvásárlási programjának fékeződése.

Az amerikai költségvetés leállása okán elszenvedett reálgazdasági károk miatt a Fed feltehetően még később kezdi meg a likviditásbőség mérséklését, a várakozások ezzel kapcsolatban fokozatosan 2014 elejére tolódtak. A lassabb kivezetéssel kapcsolatos várakozásokat csak erősítette, hogy az amerikai szövetségi tartalékbankrendszer élén Janet Yellen váltja majd Ben Bernanket, így biztosan marad az ösztönző, alacsony kamatokra építő monetáris politika.

Bebesy Dániel szerint a szigorítás várható halasztása újabb lökést adott a kockázatosabb befektetéseknek - így a feltörekvő piaci eszközöknek -, és ez érződik a forintpiacon és az állampapír-piaci hozamok süllyedésében, amelyek megközelítették a májusi erős szinteket. Kifejtette: a forint megítélése a feltörekvő piaci devizák között továbbra is kedvező, elsősorban a többletet mutató folyó fizetési mérleg és az alacsony infláció miatt. A hazai folyamatokban nincs változás, az infláció továbbra is alacsony, és a folyamatos rezsicsökkentések miatt az is marad. "Előretekintve továbbra is úgy gondolom, hogy fokozatosan fogy az MNB mozgástere" - emelte ki.

Jelezte: a globális alapforgatókönyv az utóbbi hetek korrekciója ellenére nem változott, a lassan javuló gazdasági helyzet miatt előbb-utóbb szigorít majd a Fed. A hazai folyamatokban is inkább romlás várható, jövőre emelkedik majd az infláció, és a jegybank növekedési hitelprogramja miatt biztosan romlik a külső egyensúly is - fűzte hozzá.

A Nézőpont Intézet Gazdaságkutató Műhelyének közleménye rámutat: a 20 bázispontos csökkentést a határidős piac is beárazta, az elemzői konszenzusnak megfelel, a piaci szereplők így egyre inkább kiszámítható gyakorlatként tekintenek a 2012-ben kezdődött kamatcsökkentési trend óvatos folytatására.

Kiemelik: az MNB monetáris lazítását alapvetően a Fed eszközvásárlási programjának további fenntartására vonatkozó várakozások miatti kedvező nemzetközi pénzügyi hangulat, illetve a hazai inflációs környezet teszi lehetővé. Az év végére akár a 3 százalékos jegybanki alapkamatszint is elérhető - tették hozzá.A gazdasági növekedést támogatni hivatott kamatcsökkentési döntések következetesen előremutatnak, hiszen a globális pénzpiaci hangulat esetleges változására a magyar jegybanknak is reagálnia kellene.

A jelenleginél kedvezőtlenebb nemzetközi pénzügyi hangulat esetén az MNB épp a kamatcsökkentési trend következtében egy alacsonyabb kamatszintről tudna elmozdulni - vélik a Nézőpont Intézet elemzői.