Az Egészségügyért Felelős Államtitkárságon tartott szimpóziumon - amelynek egyik fő témája a prosztatarák megelőzése, gyógyítása volt - mutatták be a Férfisors című dokumentumfilmet, amelynek főszereplője Szacsvay László Jászai Mari díjas, érdemes és kiváló művész. A neves színművész öt éve szembesült a rosszindulatú prosztatarákkal, s vállalva a műtétet, úgy határozott, hogy meg fog gyógyulni, és e mellett igyekszik eloszlatni az emberekben, hogy a rák nem olyan stigma, aminek titkát cipelni kell, hanem amennyire csak lehetséges jókedvűen kell venni a kanyarokat és megosztani másokkal a terhet. Azóta is ezt teszi kollégái és a közönsége örömére.

„Becslések szerint 3 percenként hal meg a világon egy férfi prosztatarákban, hazánkban évente 4-5 ezer betegséget diagnosztizálnak" - mondta Romics Imre, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának professzora. A korai stádiumban felfedezett kór gyógyításával akár 15 éves túlélést lehet nyerni, de a késői felfedezés jó esetben csak 3 évet ad a betegnek. Ezért, aki bármilyen tünetet észlel, azonnal forduljon orvoshoz. A prosztatarák a korai időszakban gyakran nem okoz tüneteket, ám gyanakodni kell, ha gyakori a vizelési inger, - különösen éjjel -, vagy nehezen indul, vagy fájdalmas, esetleg véres. Ugyan e rák pontos okát nem ismerik, ám tény, hogy elsősorban az ötven évnél idősebbek betegsége. Kialakulásában szerepet játszik az etnikai hovatartozás, a környezeti ártalmak, a dohányzás, a zsíros és vörös húsok fogyasztása. Romics professzor szerint a diagnózist a vérből kimutatható markerrel (jelző), a prosztata specifikus antigénnel lehet kimutatni, majd következnek a további vizsgálatok, s szükség szerint a sebészeti eltávolítás. Esetenként szükség lehet a műtét utáni sugár vagy kemoterápiára, különösen, ha áttét képződik.



Ugyancsak nem ismerik a pontos okát a nőket érintő petefészek ráknak, amely évente 1400 megbetegedést okoz Magyarországon, a világon pedig közel 250 ezren betegszenek meg e kórban - mondta Pete Imre kandidátus, az Országos Onkológiai Intézet főorvosa. Ez a rák a hetedik helyet vívta ki magának a daganatos megbetegedések között, az emlő-, a bőr-, a tüdő-, a vastagbél-, az emlő-, a prosztata után. A prognózisa - ha későn fedezik föl - rossz. Pedig ennek sajnos megvan a lehetősége, hiszen a tünetek jellegtelenek, például összetéveszthetők a gyomor- bélrendszer panaszaival. Ezért sincs mód népegészségügyi szűrésre. Ám a hölgyeknek érdemes néhány dologra figyelni. Amennyiben a családjukban előfordult már petefészek-, méh-, vagy emlő tumor, nagyobb a petefészekrák kialakulásának a kockázata, előfordulása ugyancsak a kor előre haladtával nő, 50 év fölött nő, de a fiatalokat sem kíméli. Kockázatot jelent a gyermektelenség, a szoptatás hiánya, s az is, ha nem alkalmaznak a hölgyek tablettás fogamzásgátlókat. Genetikai tényezők is közrejátszanak, amelyet az orvostudomány a gének vizsgálata révén képes kimutatni. Csakúgy, mint minden ráktípusnál, ennek a kialakulásában is szerepe van az egészségtelen életnek, az elhízásnak, a dohányzásnak, az ülő foglalkozásnak. Az orvosok arra is figyelmeztetnek, hogy akinél ismétlődő hasi puffadás, hasi fájdalom, szabálytalan menstruáció, étvágytalanság, fáradság, szokatlan hüvelyvérzés keletkezik, forduljon a nőgyógyászához.

A szakemberek vérvizsgálatot, MR (mágneses rezonancia), CT (computer tomográf) vizsgálatot végeznek, s szükség szerint - a daganat stádiumától függően, ez I.II. II. IV. - következik a sebészeti beavatkozás, a gyógyszeres terápia, ezek között megtalálhatók nálunk is a biológiai gyógyszerek is. Pete Imre szerint hazánkban mindössze 26 százalék a korai felismerés, a betegek 58 százalékát a III. fázisban diagnosztizálják. A petefészekrák általában jól reagál a kemoterápiára, de az esetek többségében sajnos kiújul, ezért aztán a betegek fele öt éven belül belehal a betegségébe.

„Kár lenne, ha rák lenne" - kezdte előadását Simon Tamás professzor, a Magyar Rákellenes Liga elnöke, aki ismertette a Nemzetközi Rákellenes Unió ajánlásait a daganattal kapcsolatos tévhitekről. Az unió a tavalyi világnapon már felhívta a figyelmet a tévedésekre: a rák kizárólag egészségügyi probléma, az idősek és a gazdag országok lakosságának betegsége, diagnózisa egyet jelent a halálos ítélettel, s elkerülhetetlen sorscsapás. Az idén újabb tévhitekkel álltak elő. „ Nem igaz, hogy nem szükséges beszélni a rákról". Ez ugyanis össztársadalmi probléma, s a korai felismerés módjainak megismerése létkérdés a gyógyulás szempontjából. A második tévhitet: „Nincsenek jelei és tünetei a ráknak" is cáfolta az elnök. Mint mondta: mindenki keresse a különféle rákféleségek esetleges előjelét, köztük a fogyást, a nyelési nehézségeket, a duzzanatot a mellben vagy más testrészben, a sebet, a nem gyógyuló fekélyt, az anyajegyen vagy szemölcsön látható változásokat, a szokatlan helyen történő vérzést. Mindezek betegségre utalhatnak, ha nem múlnak el rövid időn belül.

„Az önellenőrzés része az egészséges életnek"- szögezte le Simon Tamás. És cáfolta a következő tévhitet: „Semmit sem tehetek a rák ellen". Tehetünk, ha betartjuk az Európai Rákellenes Kódexet: ne dohányozz; mozogj többet; ne hízzál el; egyél minden nap friss gyümölcsöt, zöldséget; kevesebb alkoholt igyál; óvakodj a leégéstől (napozás, szolárium); ismerd és kerüld a rákot okozó anyagokat; igényeld a védőoltást a vírus okozta rákok ellen (pl. HPV 16). A negyedik tévhit: „Nincs jogom a rákellenes egészségügyi ellátásra". Ez sem igaz, hiszen mindenkinek joga van hozzá hazánkban. „Bár kétségtelen, hogy a jog mellé a lehetőségeket is meg kell adni, hiszen az orvostudomány sokkal többre képes, mint amit az egészségügyi kapacitások híján vállalni tud" - jelentette ki az elnök. S a rákkal való megküzdés alapjaként említette, hogy legyenek reális ismeretei az embereknek, a közösségeknek, a döntéshozóknak és a médiának.