A legtömörebb reakciót a más termékei mellett a Nők lapjával, a Best magazinnal a lappiacon jelen lévő finn Sanoma magyarországi érdekeltségétől kaptuk. „Köszönjük szépen a megkeresést, de az alábbi kérdésre nem élünk a válaszadással" - tudatták. Ennél részletesebb volt az egyebek mellett a Népszabadságot, Blikket, Nemzeti Sportot - jelenleg - a portfoliójában tudó Ringier Kiadó Kft. Mint írták, a szerződéskötésnél ez (mármint hogy katás-e az illető) nem szempont náluk, szerződnek ilyen vállalkozással, de csak elvétve fordulnak elő ilyen adózók a partnereik között. Erre hivatkozva el is zárkóztak a további nyilatkozat elől.
A legközérthetőbb választ a Világgazdaságot is kiadó Axel Springer szolgáltatta. A magyar részlegnél nem kerteltek, az esetleges adóhatósági ellenőrzéseket jelölték meg annak okaként, hogy miért fogadnak be csak néhány esetben katás számlát. A katásokról szóló törvény hat pontban foglalja össze azokat a feltételeket, amelyek közül egynél több megléte esetén az adóhatóság nem tekinti színlelt munkaviszonyos szerződésnek a katás megbízását. Ezek között vannak olyanok, amelyeket könnyebb, és vannak olyanok, amelyeket nehezebb bizonyítani - állítják adózási szakértők. Nem mindenki látja azonban ilyen egyszerűnek a helyzetet, az Axel Springernél például úgy látják, az említett feltételek bizonyítása jelentős adminisztrációs terhet jelent számukra. Ráadásul nincsenek információik arról, hogy a számlát benyújtó vállalkozásnak milyen bevételei vannak, a megbízott könyveibe nem tekinthet bele a kiadó - említették meg lapunknak.

Ezért a katával járó többlet adminisztrációs terhet és a kockázatot minimálisra csökkentve csak néhány esetben fogadnak be katás számlát - közölték a Figyelővel.

A Monitor rovat cikkét keresse a Figyelő 43-dik számában.