Ezt tavaly is csak úgy sikerült elkerülnie, hogy decemberben 400 millió zloty - mintegy 28 milliárd forintnak megfelelő - hitelt kapott a kormánytól. Ezt az Európai Bizottság (EB) ideiglenesen azzal a feltétellel hagyta jóvá, hogy a varsói kabinet és a cég június 20-ig benyújtja Brüsszelben a szerkezetátalakítási tervét.
Gondok mindenütt
A LOT problémái a régióban általánosnak számítanak. Csehországban a CSA - előzetes brüsszeli jóváhagyást követően - 30 milliárd forintnak megfelelő állami támogatást kapott. Az újjászervezés keretében 25-30 százalékkal visszavágták a hálózatát, majd áprilisban a cég 44 százalékát eladták a Korean Airnek.
A szerb JAT csak úgy maradhat életben, hogy a kormány átvállalja az 50 milliárd forintnak megfelelő adósságát. Szerbiának egyelőre nem kell tekintettel lennie az uniós előírásokra, a július 1-jén csatlakozó Horvátországban azonban már más a helyzet. Nemzeti légitársasága ráadásul olyan állapotban van, hogy jók az esélyei a következő bedőlő címére. Az átszervezési terv már elkészült, e szerint csökkentenék mind a flotta nagyságát, mind a dolgozók létszámát.
A pénzügyileg megroppant Szlovéniában épp privatizációra készülnek, eladó az Adria Airways. Romániában a Tarom nemcsak vaskos mínuszokat termel, de már a piacelsőséget is elvesztette a Wizz Airrel szemben, így itt is az átszervezés, létszámleépítés van napirenden.
Brüsszeli verdikt
„Ezen cégek alapvető problémája abból adódik, hogy a kínálatuk nincs összhangban a kereslettel. Ez részben a saját merevségükből, részben pedig a gazdasági válság miatt megváltozott piaci környezetből adódik" - mondja Bognár András, a londoni ICF SH&E légügyi elemzőcég munkatársa.
Hogy ki megy csődbe, azt nehéz megjósolni, mivel a cégek valós pénzügyi helyzete nem nyilvános. Ráadásul mindig ott van a lehetőség, hogy az állam valamilyen csatornán keresztül megsegíti a bajbajutottakat. Ennek csak az EB fellépése szabhat határt, ahogy az a Malév esetében történt.
A témáról további részleteket olvashat a Figyelő hetilap június 20-i, idei 25. lapszámában.