Ki megy ki a végén?

Matolcsy György jegybankelnök decemberben négy hitelintézet gyors kivonulását vizionálta, ám valójában a bankok egyszerű távozása nem reális. Csak tranzakció, vagyis az érintett hitelintézetek értékesítése jön szóba, ám vevőként a magyar államon vagy valamilyen államilag megtámogatott kisbankon, üzleti körön kívül mostanában senki nem sejlik fel. Az első konkrét hír szerint a Széchenyi Kereskedelmi Bank átvenné a Raiffeisen magyar intézetét. Adófizetőként azonban alighanem akkor járunk jobban, ha nem a magyar állam, hanem a német, osztrák, olasz anyabankok részvényesei fizetik a további veszteségeket és a konszolidáció költségét.

A külföldi hátterű, veszteséges lakossági bankok összességében 5 milliárd euró körüli összeget lesznek kénytelenek leányintézményeikbe ölni. Ha ezt a magyar állam állná, akkor gyakorlatilag a teljes magyar nyugdíjeinstand felét hitelintézeti konszolidációra kellett volna költeni. Az 5 milliárd eurós összeg zöme már megérkezett, hiszen például pótolni kellett a 2010 és 2012 között évi 100-100 milliárd forintos veszteséget produkáló MKB tőkéjét, vagy a 2012-es 150 milliárdos rekordveszteség után várhatóan 2013-ban is 160 milliárd forintos (!!!) mínuszt összehozó CIB-ét. (Adatok a nemzetközi számviteli szabályok szerint). Ám mind e bankoknál, mind az osztrák Raiffeisennél és Ersténél még mindig vannak feladatok. Nagyon úgy néz ki, hogy a magyar állam szeretne a magyar adófizetők terhére az osztrák, német és olasz részvényesek segítségére sietni, vagyis átvenne további veszteségek és konszolidáció elő...

A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2014/2 számában.
Olvasáshoz kérjük, adja meg előfizetési azonosítóját.
Kérjük, olvassa a szabadon felhasználható cikkeinket!