Fotó: PUZZLEPIX/ALAMY

Több mint 72,3 milliárd euró, azaz mintegy 21 700 milliárd forint – csillagászati összeg, amelyet kizárólag kutatás-fejlesztési, valamint innovációintenzív projektekre különítettek el az Európai Unióban. A többelemű programegyüttes Horizon 2020 (magyarul Horizont 2020 – H2020) gyűjtőnéven indul el 2014 első fél évében. Ezeket a forrásokat nem a tagállami intézmények adják, hanem közvetlenül Brüsszelben kell majd őket megpályázni. A felkészülést már most érdemes megkezdeni nemcsak a nagyobb vállalatoknak és kutatóhelyeknek, hanem a jóval apróbbaknak, köztük startupoknak is. Kisebb összegű, akár 15 millió forintnyi támogatásra is lehetőség nyílik, egyebek mellett ötletek kidolgozására és levédetésére.

Bár a 2014–20-as teljes EU-költségvetés 4 százalékkal csökkent, e programra 40 százalékkal többet szavazott meg november végén az Európai Parlament. A növekedés tehát látványos, igaz, az eredeti tervek még 80–87 milliárd eurós keretről szóltak. A H2020 gyakorlatilag az úgynevezett 7-es kutatás-fejlesztési keretprogram (Framework Programme 7 – FP7) kibővített változata, számos újdonsággal.

INGYENES SEGÍTSÉG
Közepes eredmény, hogy az FP7-ből a hazai cégek – 1468 vállalkozás, kutatóhely – 260 millió eurót (mostani árfolyamon mintegy 78 milliárd forintot) tudtak lehívni, ez a 2007 és 2013 közt rendelkezésre álló 50,5 milliárd eurónak csak valamivel több mint a fél százaléka. Az új tagállamokból lakosságarányosan így is a legjobbak közé kerültünk, és nem sokkal maradtunk el az uniós GDP-hez való hazai hozzájárulásunk 0,73 százalékához képest sem.
Amint arról Cséfalvay Zoltán gazdaságstratégiáért felelős államtitkár beszámolt, a magyar projekteknél a ténylegesen lehívható összeget a kormányzat legalább 30 százalékkal szeretné növelni a következő hét év távlatában. Ez azért is reális, mert az új tagállamok eddigi alacsony részvételét az EU látványosan növelné, hiszen az összes újonnan csatlakozott ország a teljes FP7-es forrás 5 százalékához jutott csak hozzá. Cséfalvay igen aktívan részt vett a H2020 kialakításában, például részben az ő javaslatára részesülnek előnyös megkülönböztetésben az újonnan csatlakozott tagállamok.

Nagy előny volt az FP7-ben – és ez a H2020-nál sem változik –, hogy egy-egy projekt több uniós cég együttműködésében valósul meg, azaz a hazai kutatók a fenti 78 milliárd forint révén valójában sok százmilliárdnyi kutatási és innovációs programban kaptak részt és közös tudást, hiszen a konzorciumi tagok minden eredményt megosztanak egymás közt. Változás viszont, hogy a Horizont 2020-hoz a korábbiaknál több, térítésmentes helyi segítség jár a pályázóknak, nálunk például a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) révén.
A brüsszeli pályázatok korábban nem tartoztak az egyszerű kiírások közé, már csak az angol nyelv kötelező használata miatt sem, de most lényegi technikai egyszerűsítéseket ígérnek a kiírók. Kevesebb igazolás, papír kell majd, illetve a döntések is jelentősen gyorsulnak.



Honnan, hogyan?
A Kutatási Végrehajtó Ügynökség (Re-search Executive Agency) által koordinált pályázati rendszer egyik legfontosabb kívánalma volt eddig, hogy több tagállamból több kutatóhely, egyetem, intézmény, illetve vállalat közös projekteket valósítson meg. A nagyobb elnyerhető összegeknél ez továbbra is feltétel marad, ám a kkv-k a jövőben önállóan is adhatnak be brüsszeli pályázatokat. Szakértő vagy egy profi belsős kolléga igénybevétele ritkán spórolható meg, ám az érdeklődési fázisban bőven elegendő, ha a NIH közel két tucat szakértőjének egyikénél érdeklődnek az innovatív projekteken gondolkodók. Az ilyen intézményeket nemzeti kontakt pontoknak nevezi az uniós zsargon, és egyik fő dolguk, hogy az összes adminisztrációs és egyéb teher csökkentésében segítsenek. Az első kézből adott tanácsadás mellett projektpartner-keresésben, szerződéskötésben és magában a projektmenedzsmentben is segítenek, valamint országszerte információs napokat szerveznek.

Az újfajta pályázatoknál az innovációs tartalom ugyan fontos kritérium, de szó sincs arról, hogy csak szoftverfejlesztéssel vagy biotechnológiával érdemes Brüsszel felé kacsingatni. Az energetika, a zöld- és a környezeti technológiák ugyanolyan – ha nem nagyobb – eséllyel találják meg a rengeteg, rövidesen érkező kiírás közt a megfelelő pályázati prioritást. Ezek dzsungele még most alakul, és a konkrét felsorolásuk is bőven meghaladná e cikk kereteit.

Induló cégeknek
Vadonatúj elemként kerül be a hatalmas programba az amerikai mintára megvalósuló, kezdő cégeknek – főképp gyors növekedésre alkalmas startupoknak – szóló támogatás három fázisa. A mintát egy a kkv-k segítésére hivatott amerikai kormányügynökség koordinálta program, a Small Business Innovation Research adta. Uniós változata első körben 50 ezer eurót (mintegy 15 millió forintot) ad a legkisebbeknek, csíra állapotú ötletek kidolgozásához. Az összeg felhasználható szabadalomkutatásra, üzleti terv és marketingstratégia készítésére, valamint partnerkeresésre.

A második lépcső már a jelentős innovációs potenciált hordozó projekteket támogatja, hiszen itt 2,5 millió euró (750 millió forint) a felső értékhatár, és nemcsak az első lépcsőben részt vett cégek, hanem külsősök is indulhatnak rajta. Itt már a prototípus kialakítása és tesztelése, átfogó piacelemzés készítése, nemzetközi piacra jutási támogatás, illetve kisebb részben kutatás-fejlesztés is dotálható lesz. Ennek a részprogramnak a harmadik eleme egy kiegészítő kiválósági tanúsítvány, amely az adott fejlesztés piacra vitelében segít, de pénzbeli támogatással nem jár.

Mivel az Európai Parlament csak néhány hete fogadta el a végleges költségvetést, így az eredetileg tervezett 2014. januári indulás egész Európában hiú remény marad. Ennek ellenére a cégeknek, az intézményeknek és a kutatóknak már most el kell kezdeniük a felkészülést, már csak a program összetettsége és a nagyobbrészt megmaradt nemzetközi kooperációs igény miatt is.