A Rietumu Bank menedzsere, Ilya Suharenko optimistán látja a jövőt, miután Európa pénzügyminiszterei jóváhagyták a közös valutaövezet kiterjesztését Lettországra. Szerinte az ugyancsak 2014-ben hatályba lépő adószabályozásokkal Ciprus, Írország, valamint Málta szintjére léphet az ország, ezáltal pedig felgyorsulhat a tőkeáramlás. Számtalan szakértő, azonban ennek ellenkezőjéről van meggyőződve, hisz a 15 százalékos vállalkozási adó, ugyan magasabb mint az ír, avagy a ciprusi, melyek 12.5 százalékon állnak, azonban, így is jóval kedvezőbb, mint a 23.5 százalékos EU-átlag. „Ahelyett, hogy a már kialakult adóparadicsomokat számolnánk fel, újakkal bővítjük az eurózónát" - panaszolja Sven Giegold, a Európai Parlament Zöld Pártjának pénzügyi szakértője.

Lettországban 2013 óta adómentesek a vállalatok külföldi osztalékból és a részvényárfolyamok nyereségéből származó bevételei, 2014-től pedig a kamatok, valamint a koncessziós díjak után sem kell majd adót fizessenek. Nem véletlenül kezdik a „szegények Luxemburgjaként" emlegetni a balti államot. A nagyobb problémát azonban az jelenti, hogy bár szigorítottak a törvényi szabályozáson, továbbra is rengeteg kiskapu létezik az országban a pénzmosásra. A számos példa egyike, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2012-es megállapítása szerint a lett Parex Bank (mai nevén Reverta) segített Elefántcsontpartnak, hogy nemzetközi szankciókat kerüljön el.

Lettország az 1990-es évek óta folyamatosan növeli pénzügyi szerepét a régióban. Az alacsony adók és az EU-, valamint eurózóna-tagság miatt kiemelt célpontja lett az orosz, illetve a korábbi szovjet államok megtakarításainak. A ciprusi bankválság miatt tovább erősödött a pozíciója, hisz a GDP-nek mindössze 128 százalékának megfelelő értéken állt az ország összesített bankmérlege, miközben az EU-s átlag 359 százalék volt. Ezzel együtt számos veszélyt hordozhat az amúgy is gyenge lábakon álló európai fizetőeszköz számára, ha az eurózónába való belépés során leginkább az infláció és a közszféra költségvetését vizsgálják behatóan és egyéb kulcsfontosságú tényezőket figyelmen kivül hagynak.

Stefan Schultz - Hamburgi, valamint lisszaboni tanulmányait (média, politika, angol) követően szabadúszóként dolgozott, 2008 óta a Spiegel Online Közgazdaságtani Csoportját vezeti.