A legnagyobb meglepetést Macedónia okozta, akik egyenesen a Top10 ország közé kerültek a Lonely Planet 2014-es slágerlistáján, de a görög szigeteket és Bulgáriát is kiemelték az alacsony árak miatt. Szarajevó is rivaldafénybe került az első világháború kitörésének centenáriuma miatt.

A gazdasági válság ellenére - vagy éppen amiatt - a balkáni régió szerepe felértékelődött a világ turista iparában. A Lonely Planet szerint a megfizethető szállás-, étel- és italárak mellett az adott országok szolgáltatási színvonalának emelkedése is hozzájárult ahhoz, hogy a kiemelkedő ár-érték arányt tudatosan kereső turisták felfigyeljenek a térségre.

A jövő évi balkáni turista desztinációk között Macedónia a legfényesebb csillag: a Lonely Planet kiemeli az ország vallási- és etnikai sokszínűségét, kiváló konyháját és borait - szerintük Macedónia a hamisítatlan balkáni atmoszféra és mentalitás legpozitívabb példája. A Lonely Planet nemcsak a régészeti szempontból érdekes romokra, történelmi- és vallási emlékhelyekre hívja fel a figyelmet, de a számos rekreációs lehetőségre és arra is, hogy Macedóia Dél-Kelet Európa egyik legforróbb klub színtere. A macedóniai bárok, éttermek és szállások az elmúlt években egyre vendégbarátabbak lettek, és ez alighanem az idelátogatók növekvő számában is megmutatkozik majd.

Ráadásul éppen jövőre fejeződik be a nagyszabású Szkopje 2014 projekt: a macedón főváros 20 újonnan épített, monumentális ál-barokk építménnyel gyarapodik (mint a képen látható, firssen épített Régészeti Múzeum), amelyek esztétikai értéke ugyan vitatott, ám az bizonyos, hogy látványosak. A város 40 új köztéri szobrot is kap, amelyek közül a leghíresebb már most is Nagy Sándor döbbenetes méretű lovasszobra a város főterén (lásd a képet). A többi szobor helyi érdekű, többnyire 19-ik századi forradalmárokat, költőket, vagy keresztény szenteket ábrzázolnak. A képet három új, de hasonlóan régies stílusban megépített híd, számtalan szökőkút, és egy, a londonihoz hasonló óriáskerék teszi teljessé.

A projektet ugyan sokan kritizálták, „mesterséges nemzetépítési gyakorlatnak" nevezve és felhánytorgatva a projekt euróban is sok százmilliós költségét, amit a szegény balkáni állam költségvetése állt, de ha a turisták valóban úgy döntenek, hogy a saját szemükkel akarják látni a város teljes átalakulását, az kedvezően hathat Macedónia gazdaságára.

A megújult Szkopje látogatói aztán alighanem az ország többi, rendkívül érdekes látványosságát is felkeresik, például a festői Ohridi tavat, amelyet több tucat középkori kolostor, templom és szentély vesz körbe (lásd a képet). Ott vannak Berovo hegyei, amelyek látványos kiránduló útjaikról és egészséges konyhájuról híresek, Kratovo középkori kisváros épségben maradt oszmán-kori házaival, kőhídjaival és kikövezett utcáival, a Sztobi ásatások helyszíne a rengeteg, jó állapotban konzerválódott római kori rommal, a mavrovói síparadicsom, vagy éppen a híres tikvesi borvidék.

A Lonely Planet szerint Macedónia látványosságainak sokszínűsége egy szintre emeli az országot olyan hagyományos turisztikai célpontokkal, mint Brazília vagy Mexikó.

A válság sújtotta Görögországról az útikönyv kiadó megjegyzi, hogy ami rossz hír a görögöknek, az jó hír a turistáknak: a csökkenő árak miatt egyre inkább megengedhető egy nyaralás a görög szigeteken.

Ellentétben Görögországgal, Bulgária mindig is olcsó desztinációnak számított, az alacsony árak miatt még a leginkább költségérzékeny turisták is megengedhették maguknak. A Lonely Planet három fő nevezetességet említ, Szófiát, Plovdivot és a bolgár Riviérát.

A fekete tengeri Riviéra gyorsan fejlődő tengerparti üdülő övezet, évről évre gazdagabb kínálattal. A tengerparton továbbra is Napospart, Aranyhomok és Neszebár a legnépszerűbb célpontok.

Jövőre várhatóan Boszniát is több turista keresi majd fel, hiszen éppen egy évszázada Szarajevóban lett merénylet áldozata Ferenc Ferdinánd trónörökös, ami az Első Világháború kitöréséhez vezetett. Az egykori merénylet helyszíne, a Latin híd alighanem kötelező látnivaló lesz sokak számára 2014-ben.

Szarajevónak egyébként a National Geographic is önálló cikket szentelt a közelmúltban. A magazin is kiemeli a száz évvel ezelőtti történelmi eseményeket, de hozzáteszi: „Szarajevó az elmúlt században három szörnyű háború pusztításait szenvedte el, és összesen hat különböző államhoz tartozott, mégis sokat megőrzött eredeti hangulatából." Az írás kiemeli, hogy míg a város csaknem négy évig tartó ostroma alatt a világ legveszélyesebb helyének számított a klencvenes évek elején, Szarajevó ma Európa egyik legbiztonságosabb városa. „Az idelátogató ma is muzulmán, zsidó és keresztény szentélyek között sétálhat, miközben réz findzsában, lókummal (zselé-szerű török édességgel) szervírozott török kávé illata tölti meg a levegőt a Baščaršijában, a város oszmán-kori bazárnegyedében, ahol ezüstművesek és szőnyegkereskedők alkudoznak a kövezett utcákon. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején épített szecesszionista stílusú épületek vegyülnek az égre szegezett minaretekkel" - folytatja leírását a National Geographic cikke.

 

Balkán Expressz a FacebookonHa tetszett az írásunk, és szeretne az elsők között hírt kapni a rovat új cikkeiről, kövesse rovatunk Facebook oldalát egy lájkkal.