Csalogató ingatlan árak Burgerlandban

Az elnéptelenedő alsó-ausztriai, burgenlandi osztrák falvak kedvezményes áron kínálnak építési telkeket, hogy oda vonzzák a fiatal, gyermekes családokat. Az Ausztriában dolgozó magyarok pedig élnek a lehetőséggel, egyre nagyobb számban vásárolnak ingatlant a magyarországi szinttel azonos vagy olcsóbb áron - számoltak be a növekvő ingatlanvásárlási trendről osztrák piacon dolgozó hazai ingatlanügynökségek.

A nyugati szomszédunkban dolgozó magyarok száma már meghaladja a 62 ezret, túlnyomórészt egzisztenciális okból döntöttek a külföldi munkavállalás mellett. Az ingatlan-szakma Figyelőnek nyilatkozó képviselői úgy tapasztalják, ügyfeleik nem akarnak hazatérni, mivel mint egyikük fogalmazott, „akinek van munkája, az egy életre elfelejtheti az anyagi gondokat."Az utóbbi néhány évben a magyar határhoz közel eső településeken folyamatosan emelkedik a magyar betelepülők száma, főleg családi házakat vásárolnak. „Két csoportra lehet osztani a magyar érdeklődőket. Az egyikbe azok tartoznak, akik a vasárnapi hírek után felpattannak a fotelből, s azt mondják, na, ebből elég, viszem a pénzem, elköltözöm. A másik csoportba tartozók viszont alapos megfontolás után döntenek az ausztriai ingatlan vásárlás mellett" - mesélte a lapnak egy ingatlanszakértő. Más ingatlankereskedők is megerősítették, hogy az érdeklődés összefügg a hazai belpolitikai- és gazdasági helyzettel. Az ingatlanárak Burgenlandban e és Alsó-Ausztriában kifejezetten csalogatóak. Családi házat már 80 ezer euróért is lehet venni, 150 ezer euróért pedig már egy 100 négyzetméteres vadonatúj, a kor építészeti elvárásainak megfelelő, modern ingatlanhoz lehet jutni. Nyugat-Ausztriában és a nagyvárosokban, így Bécsben, Salzburgban, Innsbruckban az ingatlanárak azonban már kifejezetten magasak, négyzetmétere átlagosan 2800-6000 euró között mozog. A Figyelőnek nyilatkozott Magyarország ausztriai nagykövete, Szalay-Bobrovniczky Vince is, elmondta, hogy a magyarok növekvő betelepülése miatt semmiféle feszültség nem tapasztalható. Ellenkezőleg, „a svájciak után a második legnépszerűbb nemzet a magyar, az osztrákok szorgalmas, könnyen beilleszkedő embereknek tartják őket". A nagykövet azért lobbizik, hogy Bécsben magyar nyelvű oktatási intézmény nyíljon. „Magyarország érdeke, hogy a kitelepülők gyermekei jól tudjanak magyarul, hátha egyszer hazatérnek" - emelte ki a nagykövet. A lapnak arról számolt be, hogy a legtöbb magyar vállalkozást a turizmus gasztronómia szegmensben alapítják, Stájerország és Karintia egyes körzeteiben a magyar tulajdonú szállodák, éttermek meghatározó szereplői a piacnak. További részletek az e heti Figyelőben. (Figyelő 9-13. oldal)

Hazaküldött mentőcsomag

A kormány számaiból kiindulva átlagosan 2,3 millió forintot utalhattak a szülőföldjükre a külföldön dolgozó magyarok tavaly, de a kalkuláció több sebből vérzik. Az NGM szerint 200-250 ezer magyar küldött haza pénzt tavaly, ők összesen 1,7 milliárd eurót utaltak. Ez horribilis összeg, forintra számolva több mint 500 milliárd forint, a GDP 1,5-1,6 százaléka, amiből bőségesen lehetne finanszírozni például a rossz adósok árfolyamgátba léptetését. Gyanúsan nagynak tűnik tehát az összeg - ennyi pénznek nyoma kellene lennie a gazdaságban, a lakossági fogyasztásban. A kétkedést tovább erősíti, hogy az MNB maga sem tud olyan, maga által gyártott statisztikáról, amelyből feketén-fehéren kiderülne, mennyi pénzt utaltak haza tavaly a külföldön dolgozók. Pedig a nemzetgazdasági tárca a Figyelőnek a jegybank fizetési mérleg beszámolóit nevezte meg forrásaként.

Egy biztos, a pénz áramlik haza, s nem csak a klasszikus banki csatornákon. Sokan továbbra is a készpénzben bíznak, illetve olyan alternatív pénzutalási megoldásokban, mint a Western Union vagy a transferwise. Előbbi gyorsaságával, utóbbi alacsony költségeivel képes versenybe szállni a bankokkal. (Figyelő 14-15. oldal)

Eltűnhet az arzén az ivóvízből?

Még mindig több százezren élnek olyan településen, ahol határérték feletti az arzén koncentrációja a csapvízben. Az európai uniós támogatásoknak köszönhetően 127 milliárd forint állna rendelkezésre az ivóvizek arzénmentesítésére, de ennek csak 5 százalékát használták fel eddig, pedig az ország minden 12. lakosát érintő probléma rendezésére. Magyarországon ugyanis a becslések szerint összesen mintegy 800 ezer ember él 300-nál is több olyan településen, ahol a megengedettnél nagyobb az ivóvíz arzénkoncentrációja. Különösen a Dél-Alföld számít veszélyeztetett régiónak. A probléma nem új, már 1983-ban elindult az első arzénmentesítési program, mégsem sikerült mára sem az Egészségügyi Világszervezet ajánlásainak megfelelő határértéket elérni. Az ivóvízben meglévő magasabb arzénkoncentráció miatt az adott térségekben magasabba a rákos megbetegedések aránya, ezért is fontos lenne a gyors megoldás. A Figyelő annak járt utána, hogy mi az oka a késedelemnek, és mennyire tesznek a hatóságok eleget a lakosság megfelelő tájékoztatatásnak, és mikorra várható végre a víztisztítási programok megvalósulása. (Figyelő 30-31. oldal)