Jobban teljesít az amerikai gazdaság több mutató szerint: az infláció másfél éves mélyponton van, 7.5 százalékra mérséklődött a munkanélküliség és jelentősen bővült a lakossági fogyasztás. Mindennek köszönhetően a FED (a washingtoni jegybank) várhatóan lassítani fogja a pénzpumpát, csökkenti a kötvényvásárlásokat és ezzel a likviditást.

Azonban ha ez a lépés túl korán és túlságosan nagy mértékben következik be, azzal megtörheti a gyenge lábakon álló kilábalási folyamatot. A likviditás csökkentésével emelkedésnek indulhatnak az állampapírok kamatai (vagyis drágábbá válik az államadósság refinanszírozása) nem csak az USA-ban, de a világ legnagyobb gazdaságát követve a többi fejlett országban, így Magyarországon is.

Háda Bálint, az intézet vezető pénzügyi elemzője hazánkkal kapcsolatban elmondta, hogy bár az ország az előző negyedévben végre kilábalt a recesszióból és növekedést tudott felmutatni, ez jórészt a mezőgazdaság teljesítményének tudható be, az ágazat azonban erősen időjárás-függő, húzóerejére ezért nem lehet hosszútávon alapozni.

Az ipar továbbra is stagnál, a rendkívül magas munkanélküliség nem csökken számottevően, a beruházások nem bővülnek és a jelenlegi helyzetben a forint további gyengülésére számíthatunk. A jegybank által indított vállalati hitelezési program előre láthatóan csupán a drága forint- és devizaalapú hitelek kiváltására lesz elegendő, új hitelek létrehozására nem, hatása ezért meglehetősen korlátozott lesz.

Véget érhet a Nemzeti Bank alapkamat-csökkentési ciklusa, mivel a további csökkentéseket a forint erősödésének és Magyarország hitelminősítői besorolásának javulása kellene, hogy megalapozzák, melyekre jelenleg nem sok esély mutatkozik, ráadásul az eddigi csökkentések sem érződnek a reálgazdaságban. A Questor elemzői nem számolnak tartósan 4 százalék alatti alapkamattal.

A magyar növekedés beindításához a belső fogyasztás növekedésére (ez a magas munkanélküliség mellett nem valószínű) vagy az export bővülésére lenne szükség. Az eurozóna országai azonban továbbra is gyengélkednek, beleértve Németországot, mely a hazai export legnagyobb felvevőpiaca. Az eurozóna gazdasága már 6 negyedéve recesszióban van, az idei első negyedévben a húzógazdaságnak számító németek csupán 0.1 százalékos növekedést tudtak felmutatni. Az Európai Központi Bank az év végére vár fellendülést, melyet eddig a zóna államháztartásainak rendbetétele és a megszorítások fékeztek. Az EKB szerint megtörtént a pénzügyi stabilitás megteremtése, így megkezdődhet a stabil növekedési pálya kialakítása. Egész Európában rendkívül magas a munkanélküliség, mely negatívan hat a belső keresletre és a hitelpiacra is. A franciák és a spanyolok a megszorítások és a költségvetési szigor lazítását támogatják, Németország pedig kész bizonyos engedményeket tenni a növekedés beindításának érdekében.