Magyarországon az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény biztosítja az ellátás visszautasításának jogát. A jogszabály kimondja, hogy az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására - szigorú eljárási szabályok betartása mellett - abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint gyógyíthatatlan, és rövid időn belül - megfelelő egészségügyi ellátás mellett is - halálhoz vezet.
Passzív eutanázia létezik
Ennek megfelelően, mint Dósa Ágnes elmondta, a "passzív eutanázia" - vagyis amikor a beteg nem azt kéri, hogy oltsák ki az életét, hanem azt, hogy ne kezeljék tovább - korlátozott formában, de Magyarországon is lehetséges. Ezt a lehetőséget azonban Magyarországon és külföldön is inkább az életmentő, életfenntartó kezelés visszautasításának hívják, mert a "passzív eutanázia" kifejezésnek nagyon rossz a kicsengése - tette hozzá. Ennek egyik módja, hogy egy háromtagú bizottságnak kell megállapítania, a beteg cselekvőképes, valóban terminális állapotban van (kezelés ellenére is rövid időn belül meghalna), és valóban a saját akaratából utasítja vissza az életmentő, életfenntartó ellátást. Egy másik lehetőség az, hogy valaki közjegyzőnél, közokiratban előre rendelkezik arról, hogy ha olyan állapotba kerül, nem kér életmentő, illetve életfenntartó kezelést. Az orvos-jogász kifejtette továbbá: az aktív eutanázia azt jelenti, hogy az orvos kioltja a beteg életét, az ő érdekében. Dósa Ágnes szerint az egyik legfőbb probléma, hogy ez lényegében emberölés vagy az öngyilkosságban közreműködés büntetőjogi tényállását valósítja meg. Az aktív eutanáziát csaknem mindenhol - Európa-szerte és az Egyesült Államokban is - tiltják. Nehezen ellenőrizhető, hogy tényleg cselekvőképes, illetve tényleg terminális, vagyis halál közeli állapotban lévő betegről van-e szó, és valóban az ő kérését hajtják végre - tette hozzá.
 |
Kitért arra, ezzel kapcsolatban külön problémát jelent a gyermekek és a nem cselekvőképes betegek esete, amikor a hozzátartozónak kell kérnie ezt. Ilyenkor még azokban az országokban is, ahol legális az aktív eutanázia, mindig felvetődik, nem az-e a hozzátartozó motivációja, hogy szabaduljon a gondtól vagy tényleg a beteg érdekét tartja szem előtt.
Dósa Ágnes a népi kezdeményezésről szólva kiemelte, hogy az aktív euthanáziának a magyar orvosok körében egyáltalán nincs támogatása, hiszen az orvos elsődleges feladata a gyógyítás, az élet védelme. Megjegyezte, hogy az aktív eutanáziát engedélyező országok közül Hollandiában az orvosok is támogatták a kezdeményezést, ami az ezzel kapcsolatos gyakorlat kialakulását segítette. Belgiumban azonban az orvosok ellenkezése ellenére fogadták el az eutanáziát engedélyező szabályozást, és ott nem is lett gyakorlat belőle. Az orvos-jogász azt mondta, az orvostársadalom támogatása nélkül egészségügyi jogszabályt nem szabad és nem érdemes alkotni, mert az nem tud működni, és ez vonatkozik az aktív eutanáziára is.
Az Országos Választási Bizottság által hitelesített népi kezdeményezés kérdése úgy szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a gyógyíthatatlan halálos betegségben szenvedő felnőtt korúak orvosi segítséggel vethessenek véget az életüknek?"
A népi kezdeményezésekhez 50 ezer érvényes aláírás kell, ha ez összegyűlik, a parlamentnek a napirendjére kell vennie a kérdést.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke múlt szerdai sajtótájékoztatóján példátlannak minősítette a kezdeményezést, hangsúlyozva, hogy az orvos az élet védelmére esküszik fel, és minden ezzel ellentétes cselekedete súlyos etikai vétség. Európában csak három országban engedélyezik az eutanáziát: Belgiumban, Hollandiában és Svájcban - mondta.
Nagy Kálmán, a kisebbik kormánypárt országgyűlési képviselője hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette: a KDNP az eutanázia aktív és passzív formáját egyaránt elutasítja, törvényellenesnek tartja, és a parlamentben soha nem fog ilyen jogszabályt megszavazni.