Az első tőzsdekrach 1873 májusában következett be, amikor már 15 ipari és 550 pénzintézeti részvénytársaság papírjait vezették be, a befektetők bizalma csak jó másfél évtized múlva tért vissza. A pesti tőzsde a válság kitörésének évében foglalta el új székhelyét a mai Szende Pál és Apáczai Csere János utca sarkán, ahonnan 1905-ben költözött át a Szabadság térre, az Alpár Ignác tervei alapján épült szecessziós Tőzsdepalotába. A 19. század vége ismét fellendülést hozott, a magyar tőzsde nemzetközi jelentőségét mutatja, hogy 1889-től a budapesti jegyzéseket Bécsben, Frankfurtban, Londonban és Párizsban is közölték, a kilencvenes évektől telefonon tartották a kapcsolatot.



A századfordulón 310, az első világháború kezdetekor már csaknem 500 értékpapírral kereskedtek a parketten, az éves forgalom az utolsó békeévben, 1913-ban elérte az egymillió darabot. Ugyanebben az esztendőben csaknem másfél millió tonna gabona fordult meg a tőzsdén, amivel a BÁÉT Európa vezető gabonatőzsdéjének számított.Az első világháború kitörésekor a tőzsdét bezárták, csak az alkuszok közvetítésével forogtak papírok, kapuit csak 1919. október 20-án, a Tanácsköztársaság bukása után nyitotta meg ismét. Az ezt követő időszak vágtató inflációja soha nem látott magasságokba röpítette a forgalmat, aminek csak a pengő 1927-es bevezetése vetett véget. A nagy gazdasági világválság kezdetét jelentő 1929. októberi New York-i tőzsdekrach Budapesten is letörte az értékpapírok árfolyamát, a tőzsde 1931. július 14-én a német bankzárlat és a kontinens bankjainak többségére kiterjedő pénzügyi összeomlás miatt ismét bezárta kapuit. A hivatalos forgalom csak 1932 áprilisában indult meg, a fellendülés 1934-ben kezdődött és 1936-ban tetőzött.Az ország második világháborús hadba lépése soha nem látott mértékű hosszt (árfolyam-emelkedést) indított el, a nehézipari, hadiipari papírok kurzusa több száz százalékkal emelkedett. 1942-ben megtiltották a részvények magánforgalmát, maximálták a napi árfolyam-elmozdulást, a kereskedés Budapest ostroma idején, 1944. decemberének közepéig zajlott.A második világháborút követő hiperinfláció idején valutával és arannyal kereskedtek a romos épületben, amelyet hivatalosan a forint bevezetésékor, 1946. augusztus 1-jén nyitottak meg ismét. A tőzsde régi fényét nem nyerte vissza, a cégek háborús veszteségeik miatt nem fizettek osztalékot, az árfolyamok egyre mélyebbre zuhantak. A fordulat évében, az államosítások után a kormány 1948. május 25-én feloszlatta a BÁÉT-et, a Szabadság téri palotát állami tulajdonba vette, itt előbb a Lenin Intézet, később a Technika Háza, majd 1957-től 2009-ig a Magyar Televízió működött.

A Budapesti Értéktőzsde a rendszerváltást követően 42 évi szünet után, 1990. június 21-én nyílt meg ismét, 41 alapító taggal. Az induláskor mindössze egyetlen részvénnyel, az IBUSZ-szal lehetett kereskedni. A tőzsdetermi, nyílt kikiáltásos kereskedés 1995-ig folyt, ezután három évig párhuzamosan zajlott kereskedés a teremben és a távkereskedési rendszerben, majd 1998 novemberében bevezették az új távkereskedési rendszert.Az első kereskedési terem a Váci utcai Trade Centerben volt, 1992-től a Deák Ferenc utcai patinás épületben zajlott a kereskedés, a BÉT 2007 márciusában költözött az Andrássy útra, az egykori Herczog-palotába. A BÉT a kilencvenes évek elején számos cég (Skála-Coop, MOL, OTP, Richter Gedeon, Globus stb.) magánosításában játszott kulcsszerepet. Az értéktőzsde és a Budapesti Árutőzsde 2005. november 2-án lezárult egyesülése óta egy helyen működik az érték- és hitelpapír, valamint az áruszekció. A tőzsde hivatalos tőzsdeindexe a BUX index, a legfontosabb részvények árfolyamát az adott vállalatok nagyságának súlyozásával számított hivatalos mutató.A versenyképesség megőrzése érdekében 2002-ben az új tőzsdetanács az önálló jogi személy szervezeti forma helyett a gazdasági társasági forma mellett döntött, megalakult a Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság (2006 áprilisától Zártkörűen Működő Részvénytársaság). 2004-ben átrendeződés zajlott a BÉT tulajdonosi szerkezetében, tőkeerős osztrák bankok, valamint a Wiener Börse és az Österreichische Kontrollbank AG vásárolta meg a tőzsde többségi részesedését. A Budapesti Értéktőzsde 2010. január 14-től tagja a CEESEG AG Holdingnak, amely 68,8 százalékban tulajdonosa a BÉT-nek, 100 százalékban a bécsi, 92,74 százalékban a prágai és 99,85 százalékban a ljubljanai tőzsdének.