A szolgáltatók eredménytartalékukból fedezhetnék a rezsicsökkentés következő körét, amely legkevesebb 10, de akár 30 százalékos is lehet, hiszen ennyi pénz még bőven van a rendszerben - röviden így foglalhatnánk Németh Lászlóné témában kialakult álláspontját. A nemzeti fejlesztési miniszter eddig a gondolatig onnan jutott el, hogy az egyik cég tavaly eredménytartaléka terhére annak ellenére osztalékot fizetett, hogy veszteséges volt. Innen pedig már csak egyetlen logikai lépés, hogy akár a jövőben is lehet ez a kifizetések forrása. Ahogy a szaktárca vezetője a Magyar Nemzetnek adott interjújában fogalmazott a „könyvelésében bőven maradt még eredménytartalék, tehát a következő években még mindig lenne mihez nyúlniuk" ezeknek a vállalatoknak. Ergo nem kell ide nyereséges működés, lehet osztalékot fizetni a korábbi évek profitjából is.

Csőbe húzott osztalék

A miniszter szavai amellett, hogy igen jól szemléltetik a kormányzat piacgazdaság működéséről alkotott képét, egy másik fontos dologról is tanúbizonyságot tettek. Jelesül, hogy a szaktárca vezetője vagy a számvitel tanulmányozásában nem mélyült el rendesen a Külkereskedelmi Oktatási és Továbbképző Központban végzett tanulmányai során, illetve a Bank Leumi Le Israel és az Austrian Bankers College szaktanfolyamain, vagy az ominózus kimutatást nem elemezte kellő alapossággal.

Azzal nehéz lenne vitatkozni, hogy a szolgáltatók többsége az elmúlt években igen komoly eredménytartalékot halmozott fel, hiszen jellemzően 10 milliárdos tételek szerepelnek ezen a soron a cégek mérlegében. Nem árt azonban megemlékezni arról, hogy az osztalékfizetéshez némi készpénzre is szükség lehet, ezzel pedig már kevésbé vannak ellátva az érintett társaságok, amelyeknek ráadásul a cash-termelő képessége is érezhetően leromlott a közelmúltban, jórészt épp a kormányzat intézkedései miatt. Persze elméletileg akár eszközátadással is próbálkozhatnának a szolgáltatók, azért azt feltehetőleg a szaktárca vezetője sem gondolta komolyan, hogy a jövőben 60 méter gázvezetéket, vagy két kamionnyi kábelt küldenek majd osztalékként az anyacégnek a magyarországi szolgáltatók.

Érdemes azt is megjegyezni, hogy az energiaszektor osztalék kifizetése az elmúlt években sem volt kiugróan magas. Ahogy erre Felsmann Balázs, a Corvinus Egyetem kutatóközpont-vezetője felhívta a figyelmet, a villamosenergia-elosztók saját tőkére vetített osztalékhozama az elmúlt három évben átlagosan nagyjából 5 százalék körül alakult. Ilyen hozamot a vizsgált időszakban banki kamatokkal is el lehetett volna érni. A gázelosztók esetében még kedvezőtlenebb a helyzet: itt az öt piaci szereplőből három már nem is fizetett a tulajdonosoknak 2009 és 2011 között.

Részletek a Figyelő 22-dik számában.