Az új növekedési program három fő pillérből épül föl, amelyek a hitelkamatok 8-10 százalékról maximum 2,5 százalékra való csökkentését, a beruházások ösztönzését, az adósságokból történő „önkiváltást", és a magyar pénzügyi függőség csökkentését hivatottak megvalósítani. Ennek jegyében az MNB további alapkamat csökkentést, és új hitelezési minták bevezetését tervezi, amely akciótervet az intézmény elnöke a monetáris lazítás programjaként vázolt föl. A fenti intézkedések célja a pénzügyi és hitelrendszer olcsóbbá tétele mind a lakosság, mind a vállalkozók, mind pedig az állam számára.

Ezen felül Matolcsy kiemelte, hogy az Európai Uniós források felhasználása terén az eddigi mennyiségi szemléletet a minőségivel kell felváltani. A volt gazdasági miniszter úgy véli, a korábbiakban az volt a fókuszban, hogy minél nagyobb összegeket sikerüljön elnyerni az Uniótól, azonban ezek a pénzek nem a növekedés beindítására, a foglalkoztatás bővítésére, és innovációra lettek felhasználva. Magyarországnak ezen a hozzáálláson kell változtatnia, hogy az általa „nagy visszatérésnek" nevezett munka folytatódhasson.

A jegybankelnök felvázolta továbbá az új program bevezetésének előzményeit is, hangsúlyozva, hogy Magyarország szerinte 2010 második felétől újra jó válaszokat ad a gazdasági kérdésekre. A kétezres évek első évtizedének globális konjunktúrájára hazánk, Németországhoz és Kínához hasonlóan jól reagált, és a bővítés politikáját folytatta - Mondta Matolcsy. Ebben a folyamatban jelentett törést szerinte a 2002-2010 közti rossz kormányzás, és a megszorítások. Vélekedése szerint az egyes államoknak, így hazánknak is két fontos döntési fázisban kellett megfelelnie. Egyfelől a válság előtti években, hogy mire használják a virágzás adta lehetőségeket, másfelől pedig, hogy hogyan kezelik a krízis körülményeit. Ezek szerint a mai, gazdaságilag nagymértékben átalakuló globális rendszerben az új kérdés, hogy ki, hogyan alkalmazkodik, és használja föl az információs társadalom, és az innováció újabb vívmányait.

Gondolhatunk itt a vezeték nélküli villamos energia közvetítés, vagy a háromdimenziós nyomtatás friss technikájára. Az ezekhez hasonló technikák megfelelő alkalmazása, átvétele, illetve további újdonságok kidolgozása nagyban hozzájárulhat egy-egy ország gazdasági versenyképességéhez.  A boldogulás másik kulcstényezőjét, és a válság egyik farkastörvényét Matolcsy az adósságkezelés eddig nem látott szigorúságában látja. Szerinte mától egyetlen állam, vagy kormányzat sem engedheti meg magának a hiány elengedését, mivel azt a piac azonnal büntetni fogja. Az adósságból ugyanis nem lehet megfelelő előnyt kovácsolni a fejlesztésekhez, viszont óriási többletterhet ró a polgárokra és a kormányzatra a későbbiekben. Ennek a pénzügyi válságnak pedig gazdasági, majd társadalmi, ebből következően politikai krízis lehet az eredménye, amely újratermeli a financiális gondokat.