Meglepte Putyint Orbán keménysége
Korántsem zajlottak olyan baráti légkörben az orosz-magyar tárgyalások a múlt héten Moszkvában, mint amire a hivatalos kormányzati nyilatkozatok alapján gondolni lehetett - értesült a Figyelő. Forrásaink szerint az orosz tárgyaló delegáció nem mindig kezelte egyenrangú félként a magyar küldöttséget. A magyar miniszterelnök felvette a kesztyűt, beleállt abba az alkudozásba, ami a paksi erőmű bővítéséhez nyújtandó orosz államközi hitel kamata ügyében bontakozott ki. A kamat mértékéről nem is sikerült megállapodni Moszkvában. Úgy tudjuk, Orbán nem volt hajlandó a szokásos üzleti logika szerint részt venni a kamatról szóló vitában. Vagyis a felek által javasolt kamatmérték közti különbség elfelezése ezúttal nem vezetett megoldáshoz. Állítólag ez magát Putyint is meglepte. Ismereteink szerint a felek jelenleg 3,9-5 százalékos tartományban gondolkoznak, és jó esély van rá, hogy ezen belül meg is állapodjanak. Ennél volt kedvezőbb ajánlat is az asztalon, de az oroszok kemény tárgyaló felek, nem könnyű velük megállapodni.A lapunk tudomása szerint a tárgyalásokon előkerült a Mol horvátországi befektetése, az INA is. A megbeszélésen az oroszok információink szerint egyértelművé tették, hogy érdeklődnek a Molnak az INA-ban meglévő részesedése iránt. A Figyelő arról is ír, hogy erősen ambiciózus a meghirdetett 40 százalékos hazai beszállítói arány a paksi bővítés során. A beruházás nyertese az építőipar lehet, az egyéb munkákban csak erősen korlátozottan tudnak részt venni hazai cégek. A gépészeti területen főleg a multik magyar leányai arathatnak, a legtöbb megrendelést a Roszatomé kaphatja. (Figyelő 10. oldal)

Bezárta üzleteit a Wieszt-videó készítője
Elege lett a Wieszt-videót készítő vállalkozónak. Gálfi István a számítástechnikai piacot behálózó áfacsalásokkal magyarázta a Figyelőnek, miért döntött úgy, hogy nem folytatja működését a Qwerty Kft. Az üzletember neve ismerős lehet a közéleti eseményeket követő olvasók számára: ő készítette a titkos felvételt több mint hat éve arról, ahogy az egyik kerületi szocialista önkormányzati képviselő, Wieszt János 2,2 millió forintot vesz át tőle egy borítékban. Cserébe Gálfi megszerezhette annak az ingatannak a tulajdonjogát, amelyben az egyik boltja működött. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, a Figyelő birtokában lévő papírok szerint egy másik esetben a 2,2 millió többszörösét kellett kifizetnie a vállalkozónak. Gálfi a Figyelőnek arról beszélt, hogy örülne, ha a cukoriparra jellemzően csak a forgalom kilencven százalékát érné el az áfacsalás mértéke a számítástechnikai kereskedelemben. Ennél azonban rosszabb a helyzet. Mindezt pedig tavaly év végén tetézte az online pénztárgépek bevezetése: képtelenség volt megfelelő színvonalú gépet, illetve forgalmazót találni, miközben a NAV kilátásba helyezte, hogy büntetni fog a bekötések elmaradása miatt. Így nem maradt más választása, mint az üzletek bezárása januárban. (Figyelő 20. oldal)

Újjáépített agyi erek
Csókay András idegsebésszel, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ idegsebészeti osztályának vezetőjével Michael Schumacher síbalesetének apropóján beszélgettünk. Az interjúból kiderül, hogy a baleseteknél jóval nagyobb gondot okoznak a keringési problémák, ami hazánkban a vezető halálok. Mindent megelőz a stroke, azaz az agyi érkatasztrófa az agyi halálokok listáján. Ebben körülbelül 15 ezren halnak meg évente Magyarországon. Az agyban található erek gyógyítása azonban különösen nehéz feladat, hiszen itt nem lehet egyszerűen leállítani a vérellátást csak igen rövid időre, mivel az agysejtek gyorsan elhalnának. Ennek biztonságosabb és hatékonyabb módszerét fejlesztette ki Csókay András. Ennek során csupán másfél milliméter átmérőjű ereket varrnak össze mikrosebészeti eljárásokkal. Ilyen kicsi méreteknél már nagyon veszélyes lehet a minden embernél meglévő kézremegés. Ezt sikerült lecsökkenteni egy robot szintjére egy trükkös kéztámasztási eljárással. Így már egy 75 éves orvos is el tudja végezni a műétet. További részleteket a legmodernebb műtéti eljárásokról és a magyar innováció nemzetközi fogadtatásáról a Figyelő 44. oldalán olvashat.

Zárvanap - Ezt írtuk 30 éve
Új szokás: vasárnap zárva tartanak az eszpresszók, éttermek, vendéglők. Legalábbis a többség.
Nyáron talán érthető. Víkendezés, nyaralás idején. Télen is van magyarázat, indoklás: nincs forgalom. A kérdés mindig az, honnan tudják, ha zárva tartanak. Az azt megelőző forgalomból? Statisztikát vezettek hétről hétre? Vagy az egyik csendesebb vasárnap után úgy döntöttek: mi is megpihenünk. Ezt már lassan megszokták, elviselik. De vasárnap után rendszerint jön a hétfő. És a háziasszony bemegy a csarnokba és ődöng, kóborol a bezárt bódék között.
Az elárusítóhelyek nagy része üres. Miért? -Nincs forgalom - mondják ásítozva az eladók és bezárnak, hazamennek.
Azért az egy-két vevőért nem érdemes. A vevők később megszokják, hogy hétfő, az annyi, mint vasárnap. Persze ezt is meg lehet szokni. Hovatovább egyetlen nagy bevásárló-, szórakoztató-, étkező-, randevúzónap lesz csupán: a péntek. Igyekszünk lebonyolítani mindent. S aztán osszunk el, osszunk be mindent úgy, hogy egész héten elég legyen.
A helyzet azonban nem egészen reménytelen. Sorra-rendre találkozunk hasznos szolgáltatásokkal, így például az Útinform naponta többször jelentkező tájékoztatásával a rádióban. Megtudjuk, milyenek az útviszonyok országosan, a Fővinformtól viszont, hogy a fővárosban hol van útlezárás. A megoldás tehát kézenfekvő. Hasonló információközpontot kell létrehozni, amely reggelente jelenti a rádióban, hogy mely boltok, vendéglők, presszók tartanak zárvanapot. A további egyszerűsítés érdekében elég enne, ha a nyitvatartókat olvasnánk be. Egyes napokon az úgyis kevesebb lesz.
(Figyelő 65. oldal)