„A projekt keretében összevetjük, és értékeljük a választási ígéreteket, és azok hatásait a költségvetésre és a jogállamiságra," - mondta el Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója - „mindez, orvosi hasonlattal élve, afféle szűrővizsgálatként mutatja meg, annak a kérdésnek a jegyében, hogy hogyan hatnak ezek a jövőnkre". Az igazgató szerint nyilvánosság, elszámoltathatóság, és átláthatóság nélkül nem létezhet hatékony közpolitika, és tényalapú döntéshozatal, ez pedig gazdasági és politikai hátrányokhoz vezet.

Martin József Péter, a TI magyarországi ügyvezető igazgatója a kampányfinanszírozás szabályozásának kedvező elemei között említette a készpénzhasználat tilalmát az egyéni jelöltek esetében és az elektronikus médiareklámok ingyenességét. Ugyanakkor kedvezőtlen, hogy a készpénzhasználat megengedett a pártlisták esetében, a legveszélyesebb pedig a kampányok kiszervezésének lehetősége "civil vagy álcivil szervezeteknek" - vélekedett.

Ahogy Romhányi Balázs, a KFI ügyvezetője felhívta rá a figyelmet, Európában csak Szerbia, és Macedónia rendelkezik hazánkénál gyengébb Open Budget Index-szel, amely a költségvetés polgárok számára való nyitottságát mutatja. Ahogy fogalmazott "holnaptól indul az éleslövészet", és megkezdődik a mitvalasztunk.hu-n már elérhető tanulmány összeállítását követő fázis, a választási ígéretek beárazása.

A projekt olyan neves védnökök támogatásával folyik, mint Bod Péter Ákos, volt pénzügyminiszter, Szalai Ákos, a Magyar Jog és Közgazdaságtan Társaság elnöke, és Mellár Tamás, az MTA doktora. Elmondásuk szerint ez a projekt segíthet annak a feladatnak az ellátásában, hogy a választók többet, és pontosabban tudhassanak meg a közös pénzügyek alakulásáról, hiszen míg egy politikus egyszerre több millió embert, addig egy egyetemi oktató legfeljebb 300 főt tud csak megszólítani, ami nagyban növeli a tények elmosódásának veszélyét.

„Pontosan az ilyen programok tudják megtörni a haverkapitalizmust, ha ezáltal túl költséges lesz a pártoknak ígérgetni, mert többet fognak tudni a választók ezek hátteréről, és mi dobhatunk be kérdéseket a jelölteknek, amikre kampányidőszak lévén kénytelenek megfelelni" - mondta Szalai Ákos.

"A célunk az, hogy tükröt mutassunk a pártoknak, hogy informáljuk a polgárokat, és hogy felnőjük a holland példához, vagyis hogy ne legyen komolynak tekinthető az a párt, amely konkrét, és vállalható program nélkül vág neki egy kampánynak." A TI a legfőbb problémát az intézményrendszer függetlenségének utóbbi években tapasztalható nagyfokú csökkentésében látja, ami a jogállamiság, a gazdaság, és a döntéshozatali hatékonyság szempontjából is rendkívül komoly rizikófaktorokat kelt életre. Az intézmények elsorvasztására Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója az ombudsmani tisztség eltűnését, és az információszabadság csorbulását hozta példaként, kiemelve, hogy aktív információszolgáltatásra, és a bejelentők védelmére lenne szükség. Utóbbi mechanizmus meg nem létét szembeszökően példázza a NAV-botrány, és a Horváth Andrással szembeni ellenőrző hadjárat.