A humán-papillomavírus (HPV) fertőzésének megelőzése három dózissal történő oltási sorozatból áll. A távoli földrészen a 12–13 éves lányok 83 százaléka legalább egy, 80 százaléka két, 73 százaléka pedig három dózist kapott. A 20–26 éves korosztály átoltottsága 52 százalék, ez nemzetközi viszonylatban is kiváló eredmény. Ausztráliában a hatóságok által választott vakcinával a méhnyakrák elleni védelem mellett megelőzhető a szövettanilag ugyan jóindulatú, de nehezen kezelhető, gyakran kiújuló nemi szervi szemölcs is.

Neves orvosok humán-papillomavírusról szóló közleményeinek ad teret a Medicina egymást követő három szakmai melléklete. A téma fontosságát jelzi, hogy 1983-ban kiderült, a vírus méhnyakrákot okoz. De az is nyilvánvalóvá vált, hogy ma már megfelelő védőoltás áll rendelkezésre, amelyet több önkormányzat térítésmentesen biztosít.A HPV-fertőzés gyakori, azonban az infekció és az általa okozott méhnyakrák kialakulása között hosszú évek, sőt évtizedek telhetnek el. A méhnyakrákot megelőző állapotok azonban a fertőzést követő pár év múlva kialakulhatnak, így sokkal gyorsabban kapunk információt, ha az oltottaknál ezt az állapotot monitorozzuk. Jól vizsgálható azonban a 6-os és 11-es HPV-típus által okozott nemi szervi szemölcsök csökkenése az oltott korosztályban. Ezek ugyanis a fertőzést követően már három hónap után jelentkezhetnek. Így ezek csökkenésének mértéke egyfajta indikátora lehet a vakcina hatásosságának.

Ausztráliában már két évvel a vakcináció megkezdése után jelentkeztek az első átütő sikerek. A 26 évesnél fiatalabb, oltott korosztályban 59 százalékos csökkenést észleltek a condylomák előfordulási gyakoriságában az oltást megelőző időszakban regisztrált esetekhez képest. Érdekesség, hogy a 26 évesnél fiatalabb férfiaknál (akik feltételezhetően az oltott lányok partnerei) is jelentős, 39 százalékos mérséklődés mutatkozott annak ellenére, hogy ők nem kaptak védőoltást. Három évvel a vakcináció megkezdése után a 18 évesnél fiatalabb lányok méhnyakrákot megelőző állapotának 48 százalékos csökkenését észlelték.



Az ötéves eredmények felülmúlták a várakozást. Basil Donovan, a Sydney-i Egyetem professzora úgy nyilatkozott, hogy bár matematikai modellekkel prognosztizálták a várható eredményeket, de amíg nem látták a számokat, kétkedtek a sikerben. Az oltásokat követő ötéves eredmények szerint a condyloma előfordulási gyakoriságában 92 százalékos csökkenés mutatkozott a 21 év alatti nők körében, a 21–30 éveseknél ez az arány 72 százalék volt.

Ahogyan az önkormányzat látja

Kiemelt fontosságúnak tartjuk a lakosság egészségügyi preventív célú programlehetőségeinek biztosítását, az egyéni magatartásminták és a közösségi értékek elterjesztését. Ezért a kötelező feladatainkon kívül felvállaljuk a lényeges programokat.

Különböző kutatások bizonyítják, hogy a humán-papillomavírus (HPV) gyakran okoz fertőzést, bizonyos esetekben nehezen kezelhető, sajnos halálos kimenetelű betegséget is előidézhet, amely a védőoltással elkerülhető. Magyarországon is rendelkezésre áll az oltóanyag, de kevés család engedheti meg magának, hogy a gyermekeit védelemben részesítse. Számos európai országban ez a nemzeti oltási program része, a kérdés nálunk csupán az volt, hogy fel tudjuk-e ezt anyagilag vállalni.

Alapvető volt az országos szakmai szervezetek, a megyei kormányhivatal illetékes szervezetének szakmai útmutatása, de támaszkodhattunk a helyi nőgyógyászok, infektológusok, gyermekgyógyászok szakmai véleményére is. Ezek alapján döntött a közgyűlés, és a méhnyakrák, valamint a nemi szemölcsök elleni térítésmentes oltás 2009. márciusban elkezdődött. Az orvosi szakma szerint a szexuális élet előtt álló gyermekek oltásától várhatunk 100 százalékos hatékonyságot, ezért az önkormányzat a 12 éves korosztályt választotta. Fontosnak tartjuk a kistérség segítését is, így a program közös megszervezésével, a tájékoztatás egységes koordinálásával a települések kedvezőbb konstrukcióval csatlakozhattak a programhoz.

Alapvetőnek tartottuk a lakosság széles körű tájékoztatását, ez a program sikerének az egyik alappillére. Az átoltottság elérésében oroszlánrésze volt a gyermekorvosok, védőnők felvilágosító munkájának. Az iskolákban szülői értekezleteken adtak tájékoztatást a szülőknek és a gyermekeknek, de a médiát is rendszeresen tájékoztattuk, hangsúlyoztuk a probléma súlyosságát és a megelőzés fontosságát. A családok pozitívan fogadták a kezdeményezést, és minden évben érdeklődve várják az újabb oltási program indulását. Ez a védőoltási sorozat jól beilleszthető a kötelező oltások sorába, a gyermekek jól tolerálják, nemkívánatos mellékhatás nem történt.
Cser-Palkovics András, Székesfehérvár megyei jogú város polgármestereAz oltott nők feltételezhető partnereinél is jelentős mérséklődést észleltek a condylomák előfordulásának gyakoriságában. A 21 év alatti férfiaknál 81, a 21–30 éveseknél pedig 51 százalékos csökkenést regisztráltak. Ez az eredmény arra utal, hogy 80 százalék feletti átoltottságnál már működik az nyájimmunitás, ez azt jelenti, hogy egy bizonyos szintű védőoltási arány a fertőzés terjedésének gátat szab. A fiatalabb korosztály körében tapasztalt kiemelkedő hatásosság magyarázatául szolgálhat, hogy az átoltottság ebben a korosztályban volt a legnagyobb, illetve, hogy ezek a lányok még a szexuális élet megkezdése előtt kapták meg az oltásokat.

Ezek az eredmények további bizalmat szavaztak a vakcinának. Az eddigi program eredményeinek köszönhetően az ausztrál kormány 2013-tól kezdve már a 12–13 éves fiúk oltását is integrálta az ingyenes nemzeti vakcinációs programba. Hazánkban szervezett formában ez idáig önkormányzati oltások zajlottak, eltérő szervezési és finanszírozási gyakorlattal. A cél azonban azonos volt, hatékony védelemben részesíteni a fiatalokat egy súlyos, rákot okozó vírusfertőzéssel szemben.

Dr. Mihályi Gyula

A szerző szülész-nőgyógyász főorvos, klinikai onkológus, Székesfehérvár