Meglepődtek az elemzők Varga szavain

válassz
2014-03-31 17:35
Piaci elemzők szerint a vártnál alacsonyabb tavalyi államháztartási hiány megerősíti azt a feltételezést, hogy a kormány az idén is fegyelmezett költségvetést folytat majd, így 2014-ben is a GDP 3 százaléka alatt maradhat a hiány.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a feszes költségvetésről tanúskodó tavalyi 2,2 százalékos hiány jó alapot teremt az idei költségvetésre nézve, növeli annak az esélyét, hogy az idén is 3 százalék alatt maradhat a hiány. A kedvező adat növeli a piaci bizalmat és a hitelminősítők felé is pozitív visszajelzés - tette hozzá.Az elemző szerint negatív meglepetés volt ugyanakkor, hogy a GDP-arányos államadósság nem csökkent a várt 79,0 százalékra, a hétfőn közöltek szerint 79,2 százalék volt 2013 végén. Hozzátette: ez vélhetően összefüggésben van az alacsony inflációval, ami miatt a nominális GDP-növekedés is alacsonyabb lett.

Úgy vélte, a piacokat az nyugtatná meg leginkább, ha az alacsony költségvetési hiány jó növekedéssel is párosulna, ez esetben az államadósság is érdemben csökkenne. Gabler Gergely, az Erste Bank Hungary vezető elemzője szerint a 2014. évi költségvetéssel kapcsolatban vannak ugyan kockázatok, de ennek ellenére az idén is biztosan teljesül a 3 százalék alatti hiánycél, ehhez azonban további intézkedésekre lesz szükség, főként az év második felében. Megjegyezte, hogy a tavalyi költségvetést is nyolcszor módosították. Az elemző kiemelte: a korábban prognosztizáltnál alacsonyabb tavalyi hiányadatban elsősorban az játszott szerepet, hogy a takarékszövetkezeti integrációs szervezetnek juttatott 135 milliárd forint az uniós elszámolás szerint nem számított hiánynövelő tételnek. A jó adathoz hozzájárult az is, hogy az önkormányzatok szufficitesek lettek, vagyis a korábban megszokottal ellentétben nem növelték a költségvetés hiányát. Gabler Gergely szerint meglepő volt ugyanakkor Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek az a kijelentése, hogy az évtized végére reálisnak látja az euró bevezetését. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor miniszterelnök korábban arról beszélt: ez addig nem reális lehetőség, amíg Magyarország el nem éri az eurózóna fejlettségi szintjének 90 százalékát. Az elemző véleménye szerint "ez nem ennek az évtizednek a végére várható."
MTI