Kijev számára korábban az volt a dilemma, hogy az orosz dominanciájú vámközösséget vagy az unióval való szabadkereskedelmi egyezményt is tartalmazó társulási megállapodást válassza-e. A kijevi kormányzati retorika szintjén ugyan újabban az Európa melletti argumentáció hangja a legerősebb, ám ahhoz, hogy Ukrajna ténylegesen is közeledhessen az EU-hoz, gazdaságon kívüli, politikai szempontoknak szintén meg kell felelnie. Brüsszel főként a jogállamiság megszilárdítását - azon belül a "szelektív igazságszolgáltatással" való felhagyást, illetve a tisztességes választási szabályok érvényesítését - várja el az ukránoktól.
A "szelektív igazságszolgáltatás" alatt egészen konkrétan a politikai ellenfelek bebörtönzését értik, és az elmúlt hónapokban az ukrán jogállamiság állapotáról folytatott Brüsszel-Kijev vitát jórészt arra a kérdésre egyszerűsítették le, hogy államfői kegyelemmel távozhat-e németországi gyógykezelésre a súlyos börtönbüntetésre ítélt, megromlott egészségi állapotú Julija Timosenko korábbi miniszterelnök. Az utóbbi napokban a korábbinál kevésbé derűlátó vélemények voltak hallhatók a Timosenko-ügy megoldási lehetőségeivel - és így az EU-ukrán társulási megállapodás vilniusi aláírhatóságával - kapcsolatban. A litván EU-elnökség által szervezendő keleti partnerségi csúcson ugyanakkor elképzelhetően kezdeményezni fogják a társulási megállapodástervezet kidolgozását Moldovával és Grúziával.
Az uniós országok diplomáciai irányítói - akiknek a hétfői luxembourgi megbeszélésén Magyarországot Martonyi János külügyminiszter képviseli - a keleti partnerséggel kapcsolatos kérdések mellett az Európától délre fekvő térség, azon belül Egyiptom, Szíria és Líbia helyzetét is áttekintik. Szintén napirenden lesz a délkelet-ázsiai Mianmar, a korábbi Burma. A külügyminiszteri ülésen vendégként részt vesz Aung Szan Szú Kji, a mianmari demokratikus ellenzék vezetője is.