A takarékszövetkezeti szektor és a Magyar Posta története között van egy alapvető különbség. A Magyar Posta állami tulajdonú és az állam rábízta a cég menedzselését egy meghatározó tanácsadó, Spéder Zoltán irányította csapatra. Hogy ez mennyire transzparens, hogy ők jól, vagy rosszul csinálják majd az átalakítást, kiderül, de alapvetően az állam valamit kezdeni kíván egy fontos tulajdonával és egy meghatározó munkáltatóval. A takarékszövetkezeti szektorban hasonló átalakítás indult, hasonló szereplőkkel, de a kiindulóhelyzet más volt, hiszen ez a szektor nem az államé volt, előbb azt meg kellett szerezni. Ezért érzik úgy a takarékszövetkezeti vezetők, ahogy egyikük megfogalmazta ezt a Figyelőnek: „sok mindennel egyet lehet érteni, amit az állami vezetők mondanak rólunk, de a magántulajdon az üzleti élet fontos eleme, alappillére, amely folyamat ezt nem veszi figyelembe, az nem üzlet, hanem erőszak és államosítás. Egy ilyen bonyolult szegmens átalakítása konszenzussal lassabb, de ha valóban önkéntes, akkor értékesebb." E logika szerint ugyanis visszaüthet a nagy sietség, a látszatönkéntesség: „Sok olyan csendes szereplő van, aki nem jajgat hangosan, de mégsem lesz lojális. A szövetkezetek sikere nagyban múlik a dolgozókon és a vezetőkön, 500-800 hozzáértő, lojális embert nem lehet Magyarországon csak úgy leakasztani a falról. Hihetetlen hatékonyan zajlik a szektor elfoglalása, de ezt a nagy hálót majd működtetni is kell, és közben az ellenfél, az ellenző is mozognak. A Real edzője sem úgy készül az El Classicóra, hogy felrajzolja, hogy hol állnak a Barcelona játékosai a pályán, és hogyan kell őket kikerülni, hiszen a meccsen ők is mozogni fognak."

Természetesen igyekeztünk a Spéder Zoltán FHB-elnök tanácsadói irányításával zajló nagy állami átalakítási munka résztvevőivel is beszélni. Egyikük így fogalmazott számunkra: „a köz számára fontos volt, hogy ne dőljenek ki a szövetkezeti csontvázak és az állam most nem elvett, hanem hozzáadott a működésükhöz. Igaz, a folyamat véres, de minden szülés is véres, itt pedig új rendszer születik". Az egyik állam képviselő (egyetlen beszélgetőpartnerünket sem tudtuk arra rávenni, hogy névvel nyilatkozzon a Figyelőnek) szerint az átmeneti állam tulajdont a szektor feljavítása indokolja, majd a megerősített szektorból az állam kivonul, ha a pozitív folyamatokat visszafordíthatatlannak látja. Ezen „átalakítók" szerint az intézkedések nem érhették váratlanul a takarékszövetkezeteket. Vojnits Tamás, a szektor átalakításáért felelős kormánybiztos ugyanis végigkonzultálta a megelőző félévet, vagyis bejárta a vidéki intézményeket és a szektor szereplőivel és az érintett hatóságokkal a szektor kihívásairól és a lehetséges megoldási módozatokról egyeztetett. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy forrásaink szerint konzultáció csak a szektor helyzetéről, kihívásairól volt, nem pedig a sok vitát kiváltó törvény szövegéről, amely a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) boszorkánykonyhájában készült.

Ezután a kis kedvcsináló után érdemes elolvasni a Figyelő részletes összeállítását a szektor mozgásairól!