Milliárdos huszonévesek

A szerkesztő álláspontja
Halaska Gábor
2014-01-16 07:30
Felhőinformatika, közösségi média és vírusmarketing, okos mobileszközök, big data, Twitter, Facebook, kétes adat- és információbiztonság vagy másképpen: a negyedik ipari forradalom néhány főbb trendje.
Ezeket a kifejezéseket és folyamatokat a 21. század második évtizedének közepe felé haladva egyre kevesebben tekinthetik ismeretlennek, a fiatalok vagy a mérnökök hóbortjának. Muszáj megtanulnunk az új fogalmakat, ha benne akarunk lenni a fősodorban.

Ezzel párhuzamosan döbbenetes metamorfózis zajlik a vállalati világban is. Egy bő kétéves, stanfordi kollégiumi szobából indult cég ma 23 éves alapítója például pár hete egy hárommilliárdos és rövid időre rá egy négymilliárd dollár körüli felvásárlási ajánlatot utasított vissza, pedig csupán egy egyszerű alkalmazást talált ki. Olyat, amelyhez nem kellett nagy befektetés, csak egy jó ötlet. A Snapchat világsiker, megalkotója példáját millió fiatal próbálja követni, újabb és újabb alkalmazásokat tervezve. A technológiai felvásárlásokról ráadásul hetente érkeznek új hírek: lapzártánkkor jelentették be, hogy a Google 3,2 milliárd dollárért megveszi az okostelefonokról vezérelhető termosztátjairól ismert Nest Labs nevű céget.

A net véglegesen átalakította világunkat. Ma már online jelenlét nélkül vagy akár egy statikus honlappal nagyon kevés vállalkozás maradhat felszínen, hiszen a fogyasztók nemcsak értesüléseiket szerzik a webről, hanem egyre többet vásárolnak is. Az online világban azonban nem igazán működnek sem a bannerek, sem a tévéhirdetések videomegosztókra feltöltött változatai. Forradalom zajlik a marketingszakmában is. Aki nincs tisztában a változások irányával, könnyen lemaradhat.

Az értékesítési modellek is gyökeresen átalakulnak. A Sony például egyetlen konzol és egyetlen lemez eladása nélkül húzhat le újabb bőrt első, második és harmadik generációs konzoljátékairól. Most tervezett PlayStation Now szolgáltatása révén a régebbi játékok a távoli szerverről (a számítási felhőben) futhatnak, miközben akár tableten, okostelefonon vagy -tévén is játszhatunk az eddig egyedi hardver megvásárlását igénylő játékokkal. Ahogyan az Airbnb elbánt a szállodákkal, a zeneletöltés a CD-iparral, úgy kerülheti meg most a Sony a játékboltokat és a műszaki üzleteket.

A vásárlók pedig egyre inkább az erőforrásokhoz való hozzáférést bérlik, nem pedig birtokolják a javakat. Nemcsak arról van szó, hogy a Google szolgáltatásaival nem kell irodai programokat venni a számítógépre, hanem arról is, hogy a nagyvárosi kölcsönautó- vagy bérbicikliflották okostelefonról percre pontosan követhetők, így nem is csoda, hogy például a metropolisokban élő fiatalok közül egyre kevesebben vágynak saját autóra, fenyegetve egy újabb hatalmas iparág kialakult üzleti modelljét.