Valószínűleg az utóbbi évek egészségügyi intézkedéseinek hatására a közeljövőben a lakosság az országos egészségügy helyzetét derűlátóan ítéli meg. Az ellátórendszert kívülről szemlélve a lakosság azt érzékeli, hogy az egészségügyben dolgozók, orvosok, nővérek folyamatos betegellátást biztosítanak az egészségügyi intézményekben. Nőtt azok aránya, akik szerint már rövidtávon, egy év múlva a kórházak, szakrendelők, háziorvosi rendelők jobb anyagi körülmények között fognak működni, mint napjainkban.

„Az Egészségügyi Bizalom Index 2013. őszi eredményeiben a legszembeötlőbb az, hogy a lakosság az egészségügy helyzetét sokkal optimistábban látja, mint az egészségügyben dolgozó orvosok" - említette dr. Csépe Andrea, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója, majd hozzátette: „Tavaszhoz viszonyítva jelentősen javult az egészségügybe vetett bizalom a lakosság körében. Utoljára 2010-ben voltak ennyire pozitívak a lakossági vélemények a GfK mérése óta."
A kedvező adatok hátterében elsősorban a gazdasági helyzet javulását, az egészségügyi dolgozóknak juttatott béremelést, bérrendezést, a dolgozók nagyobb megbecsülését, a rezidens orvosok itthon tartását, az egészségügybe történő forrásbevonást, korszerűsítést, felújításokat és egyes gyógyszerek árcsökkentését említették. Ugyanakkor megjegyzik a béremelés nem kielégítő mértékét, az orvosok túlterheltségét, az orvos elvándorlást, az ápolók csökkenő létszámát, a várólisták hosszát és a hálapénz kérdését.
Tovább nőtt azoknak az aránya, akik szerint „mindenképp érdemes figyelmet fordítani az egészségükre", illetve a válaszadók 67 százaléka gondolja azt, hogy „mindenképpen vagy inkább érdemes odafigyelni az egészségére". Ez jól tükrözi, hogy a lakosság saját egészségi állapotával kapcsolatos felelősségvállalása pozitív irányba formálódik hazánkban is.

"A lakosság pozitív véleményével szemben az egészségügy iránti bizalom az egészségügyi intézkedések hatásait saját bőrükön tapasztaló orvosok körében az egy évvel ezelőtti szintre esett vissza" - nyilatkozta Kertész Balázs, a Szinapszis kutatási igazgatója. „Különösen a háziorvosok körében nőtt azoknak az aránya, akik úgy vélik, saját intézményük rosszabb anyagi körülmények között működik most, mint egy éve és a közeljövőt sem látják optimistán" - magyarázta az okokat a szakember.

Ötéves távlatban az orvosok mindössze 12 százaléka számol a hazai egészségügy javuló tendenciájával; a többség - 45 százalék - szerint a helyzet tovább fog romlani és nem várnak jelentős javulást az egészségügyben. Elsősorban a nagymértékű humán erőforráshiányt, alacsony béreket, elvándorlást, elöregedett és utánpótlás nélküli orvosi kart és az alulfinanszírozott ellátórendszert, a paraszolvencia negatív hatásait, a növekvő betegszámot említették.
Tavasz óta duplájára nőtt azoknak a szakorvosoknak az aránya (42 százalék), akik szerint műszert, berendezést nem érdemes vásárolni jelenleg az egészségügyben.

Az orvosok válaszaikban kedvező folyamatként nagyrészt a gazdaság fellendülését, a folyamatban lévő kórházberuházásokat, fejlesztéseket, a jövőbeli forrásbevonást, a bővülő finanszírozási lehetőségeket valamint a bérrendezést értékelték.