Mínusz tízről indultunk

Interjú – Horváth Sándorral
Brückner Gergely
2013-07-18 14:00
Nemcsak a nehéz örökséggel, de az árvízzel is meg kellett küzdeni – nyilatkozta lapunknak a hajógyári-szigeti partihelyek újraindítója, a bulibirodalom új üzemeltetője. Interjúnk elkészülte után, a hét elején Horváth Sándor tragikus hirtelenséggel elhunyt. A beszélgetést édesanyja kifejezett kérésére közöljük.


– Hogyan került kapcsolatba a szigeti partivilággal, mi volt a szakmai előélete?

– Vendéglátást és kommunikációt tanultam. Előbbi területen is kezdtem el dolgozni Magyarországon, éttermet üzemeltettem, és korábban rövid ideig dolgoztam a Hajógyári-szigeten, a VIP-részlegben.

– Ez egy szórakozóhelyre vonatkozott vagy a bulibirodalom egészére?
– A kiemelt helyekre kell gondolni, akkoriban a Stúdió, a White Angel és a Bed Beach volt az. Később külföldre mentem, részben vendéglátáshoz kötődő, részben egyéb ingatlanokkal foglalkoztam, majd gyárakkal, irodaépületekkel. Volt ebben fejlesztés, értékesítés, hasznosítás.

– Hol?
– Németországban, Ausztriában és Svájcban. Egy barátommal dolgoztam együtt, volt hotelérdekeltségünk is, ő ebben is maradt, én 3-4 éve hazatértem. Nyitottam egy elektronikus kaszinót, ezt azóta az ismert változások miatt be kellett zárni, éttermet csináltam a helyből. Van továbbá egy kommunikációs cégünk is édesanyámmal közösen. Önkormányzatoknak adunk tanácsokat, régebben uniós pályázatokat is írtunk, de újabban regionális fejlesztési történetek kommunikációját visszük, elsősorban helyi lapokban, rádiókban, tévékben. Sajtótájékoztatókat is szervezünk, projekteket menedzselünk.

– Visszatérve a szigetre: tavaly májusban Vizoviczki Lászlóékat látványos rendőrségi rajtaütéssel, erős médiavisszhanggal letartóztatták. Hogyan került ön képbe?
– Tizenhat éves korom óta nagyon jó viszonyban vagyok a sziget izraeli tulajdonosaival, még a nővérem dolgozott nekik, innen ered a kapcsolat, de azóta is időről időre elmentünk egyet vacsorázni, szülinapokat ünnepeltünk. Ismertem a működést is, elhatároztam, hogy mielőtt itt minden lerobbanna, eltűnne az érték, megjelenek mint befektető. Felmértem a helyzetet, tettem egy ajánlatot, és elfogadták.

– Kinek és mire lehetett itt ajánlatot tenni? A sziget tulajdonosainak? Ez helyek bérlésére vagy akár eszközök megvásárlására is vonatkozott?
– Először a helyek bérlésére, majd nyomott áron átvettem az eszközöket is. Egy ide tervezett dizájnelem vagy hang-, fénytechnika házon kívül nem nagyon értékesíthető, de itt van azért értéke.

Ahol még nem járt újságíró

Horváth Sándorral abban az irodában találkoztunk, amely korábban Vizoviczki László főhadiszállása is volt. „Itt még sosem járt újságíró” – mosolygott egyik kísérőnk, amikor felvezetett minket a korábbi tulajdonos által talán legjobban kedvelt hajógyári-szigeti szórakozóhelyen, a Stúdióban berendezett többszobás irodarészbe, ahol zuhanyozó, konyha, dívány is szolgálja a vezető kényelmét.
– A helyek bérlésére az izraeliekkel kellett megállapodni, de az eszközöket Vizoviczkiéktól kellett megvenni. Jól gondolom?
– Nem, mert az előző tulajdonos elmaradt a bérleti díjakkal, az eszközök pedig a korábbi tartozások fejében itt maradtak. Én a hosszabb idő alatt felhalmozott tartozást vállaltam át az idén, és megkaptam az eszközöket.

– Akkor mindenben az izraeliekkel egyeztetett, az előző tulajdonos csapatával nem is tárgyalt?
– A korábbi tulajdonos korlátozva volt, így vele nem is tudtam volna egyezkedni, de ez nem is állt szándékomban. Csomagban alkudtunk, és az izraelieknek is érdeke volt, hogy ezt a sok bérelhető helyet valaki üzemeltesse, ha lehet, megfelelő színvonalon.

– Azért ebben sokféle kockázat lehet, dolgozott itt, ismerte Vizoviczki Lászlót. Tudott arról információt szerezni, hogy az ön megjelenését ő hogyan élte meg? Nem vette zokon?
– Nem gondolom, hogy ez rosszuleshet neki. Ő felépített valamit, ami az én érkezésemmel így nem veszett a semmibe. Ugyan a sziget nem neki termeli a pénzt, de arra talán büszke lehet, hogy még működik.

– És a sziget tulajdonosai és Vizoviczki között ez az eszközfoglalás, ez a kipaterolás konfliktusos volt?
– Nem tudok róla. Attól a pillanattól, hogy az előző bérlő hosszú időn át már nem fizetett bérleti díjakat, nem üzemeltetett, a tulajdonosnak lépnie kellett, hiszen nagy veszteséget jelentett volna neki, ha nem működnek a szigeti helyek.

– A konfliktusoknak ez csak egy lehetséges terepe. De tavaly itt már sok rendőrségi akció is volt. A közvélemény előtt a sziget megítélése erősen negatív volt. Ezzel mit tudott kezdeni?
– Nehéz volt. Negatív hangulat alakult ki a szigettel szemben, ez nem vitás. Nem nulláról, hanem mínusz tízről indultunk. Hosszú folyamat lesz, hogy bebizonyítsuk, itt biztonságban vannak a fiatalok, de haladunk. A kezdetekben mindenki azt gondolta, hogy minden megy tovább, nem történt semmi változás. Sok apró lépést tettem a szórakozás minőségének javítása, a biztonság növelése érdekében. Bizonyítani akarom, hogy rátermett vagyok, hogy rám lehet bízni egy ekkora vállalkozást is. Nagyobb hangsúlyt fektetek arra, hogy ezt a gyönyörű területet nappal is kihasználjuk, hiszen ilyen programok az elmúlt években alig voltak. Konzervatív felfogású lévén nekem a család számít, sokat jelent. Szeretném kihozni a gyerekeket, a családokat, az állatbarátokat, a sportolni vágyókat, rengeteg ilyen programot, fesztivált szervezünk.

– Ehhez is van hozzáférése? A földterületet is bérli?
– Az izraeli tulajdonosok ebben nagyon rugalmasak, biztosítják a területeket, ez az ő hozzájárulásuk ahhoz, hogy sikerüljön javítanunk az imázst. Ők is bérlőkből élnek, az az érdekük, hogy jöjjenek ide az emberek.

– Ez az egész újranyitás, átfazonírozás mennyi kezdeti beruházást igényelt?
– Ez inkább maradjon üzleti titok, de annyit elárulhatok, hogy a kezdő beruházást még egyszer elköltöttem, amikor az árvíz után helyre kellett állítanunk az infrastruktúrát. Vis maior volt, a biztosító nem fizetett, és el lehet képzelni, milyen kárt jelentett, hogy a helyeken nyakig állt a víz. Egyébként ne gondolja, hogy minden igaz, ami a sajtóban megjelent a mesés bevételekről, ez a vállalkozás ma már nem milliárdos üzlet. Sőt, megkockáztatom, másnak talán nem is üzlet, nekem is csak azért, mert ismerem a know-how-t, tudom, hogyan lehet jól csinálni. Egy kívülről érkező bicskája ebbe a vállalkozásba beletörne. A legnehezebb hétről hétre idehívni és persze megfelelően kiszolgálni a rengeteg embert. Ha már nincsenek is 15 ezren, de 5-8000 ember azért eljön egy jó hétvégén, és ők rendre visszatérnek.

– Mi a módszer? Marketing, vendégtoborzás, e-mail listák?
– Minden. A szisztéma megvolt, a kaszinómnál is fontos volt a vendégek kezelése. A Facebook erre egy gyönyörű találmány. Egy-egy rendezvényre több tízezer fiatalt meg tudok hívni, persze aztán nem jönnek el annyian, ahányan visszajeleznek, de a bulijainkról tudnak a fiatalok.

– Ugyanaz maradt a szigeti portfólió?
– A portfólió már nem akkora, ami veszteséges volt, azt nem vettem át, raktárakat, helyeket is visszaadtam, öt bulihely működik most a szigeten.

– Ezek működtetésére hét társaságot alapított. Van társa, vagy egyszemélyes tulajdonos?
– Egyedül vagyok tulajdonos, és valóban hét cég van, például üzemeltető, könyvelő, biztonsági és van persze az anyavállalat. Persze felelős cégvezetőként csapatban gondolkodom, számítok minden kollégámra.

– Akkor a portaszolgálat is az öné. Nincsenek külsősök?
– Az enyém. A saját felügyelettel tudom garantálni a maximális megbízhatóságot. A porta vezetőjének át tudom adni az elvárásaimat, nálam vendéget bántani nem lehet, még veszekedni sem szabad velük, a másokat zavaró renitenseket csak úgy szabad korlátozni, hogy kikísérjük őket innen, de többet nem engedek meg.

– Mekkora stáb dolgozik itt? Gondolom, ez azon is múlik, hogy milyen buli van, hány hely van nyitva.
– Több száz emberről beszélhetünk, és mindenkit bejelentettünk. Nagyon sok embert kicseréltünk. Jól kell dolgoznia mindenkinek. Aki kedvetlen, azt lecserélem olyanra, aki boldogan jön, ez nagyon sokat számít. Igyekszem képezni is a munkatársaimat.

– A portások durva fellépésein túl még két kritika ismert a szigettel kapcsolatban: a drogok és a prostitúció. Ezzel hogyan tudtak foglalkozni?
– A drogprevenció nagyon fontos nekem, ha arra látunk jelet, hogy valaki drogozik, azonnal a hatóságok segítségét kérjük. Nem engedhetjük meg, hogy dílerek tevékenykedjenek, bár tudjuk, hogy ez az éjszaka velejárója, és mindenkit nem fogunk megmotozni, de mindenképpen szeretnénk tenni ellene. Más a helyzet a prostitúcióval, azzal én a szigeten nem találkoztam.

– Jut eszembe a lányokról: Vizoviczki László cégbirodalma nemcsak a szigeti buli-, de a belvárosi lányos helyekből is állt. Illetve volt a korábbi portfóliónak néhány téli szórakozóhelye, étterme is. Ezekhez van köze?
– A belvárosi éjszakai bárokat én nem vettem át, ezzel sosem szeretnék foglalkozni, ahogyan szerintem a nagy bevásárlóközpontokban működő éttermekkel sem termelhető nyereség, presztízsből pedig én nem tartok meg semmit. Viszont a sziget szomszédságában működő White Angel tulajdonosa hallott rólam, a sziget tulajdonosain keresztül megkeresett, vele meg tudtunk egyezni.

– A hatóságokkal milyen a cég viszonya? Az előző gazda ellen a legfőbb vád éppen az, hogy illegális rendőri segítséget vett igénybe. Ön már felvette a kapcsolatot a rendőrséggel?
– Szeretnék együttműködni, de kizárólag csak a jog engedte viszonyunk van a hatóságokkal. Csak remélni tudom, elfogadják ők is, hogy itt változás történt, én örülök, ha felbukkannak egyszer-kétszer, többször éjszaka. Ha pedig nem idevaló valaki, nekem is érdekem, hogy a hatósággal közösen oldjuk meg a problémát.

– Volt már pár nyári hétvége, hogyan indult a szezon?
– Május 18-án volt a nyitóbuli, 15 ezren jöttek, nagyon sikeres volt, majd jött két jéghideg éjszaka, utána pedig három hét árvíz. Azóta megint jönnek az emberek, de láthatja, még csak pár jó hétvégénk volt.

– Nem árulta el, hogy mennyit fektetett be, de azért érdekelne, hogy milyen megtérülésben bízik.
– Szerintem ma egy normális befektetés ötéves távlatban működik. Nincs annyi vendég, nincs akkora bevétel, mint korábban, idő kell!

– És így, hogy a fokozott ellenőrzések miatt most mindennek tökéletesen szabályosnak kell lennie, így is lehet itt profit?
– Le kell szűkíteni a céget, más a struktúra, nincs akkora személyzet. Odafigyelünk arra, hogy mindent beüssenek a kollégák a gépbe. Ami a nyereséget illeti, lehet, hogy így nem lesz az első év jövedelmező, de ezt nem is várom, ráadásul egyelőre szeretném a kitermelt cash flow-t betolni a rendezvényeinkbe. Professzionális szervezetet igyekszem felépíteni és azt felelősen vezetni.

– Befolyásolja a cég működését, hogy Vizoviczki László előzetesből házi őrizetbe került? Példának okáért, ha felmentenék, visszatérhet még ide?
– Vendégként bármikor szívesen látom, de úgy gondolom, hogy neki váltania kell, remélem, meglesz rá a lehetősége.

A szórakozó-helyeket működtető cégek

Központi vállalkozás:
Leitzo Hungary Kft.
Egyedüli tulajdonos:
Horváth Sándor Péter
Érdekeltségek:
Corrigo Cafe Kft., Dráva-Line Kft., Festus-Tech Kft., Lahti Cafe Kft.,
Melba Cafe Kft., Melior Cafe Kft., Moulen Cafe Kft.