Több mint három évvel azután, hogy a svájci Ringier és a német Axel Springer 2010-ben megalapította a Ringier Axel Springer Media AG-t, a két cég Magyarországon is integrálódhat. A hazai portfóliók összefésülése korábban versenyhivatali aggályokba ütközött, de hosszas és igen kemény tárgyalások után 2014. január 22-én este végre megszületett a megoldás. Ekkor írta alá a bécsi Vienna Capital Partners (VCP) azt a szerződést, amelynek révén megvette a Népszabadság, a Világgazdaság, a Nemzeti Sport országos napilapokat, valamint 8 megyei lapot, illetve sport-, női és ifjúsági magazinokat (lásd ábránkat!). Az együttesen mintegy 15 milliárd forint éves árbevételt elérő portfólió nagyjából ugyanakkora, mint ami a Ringier Axel Springer elnevezésű egyesített magyar cégnél lesz: a Blikkhez, Magyarország vezető bulvárlapjához kapcsolódó termékcsalád, női magazinok, például a Kiskegyed, tévéújságok és licenc alapján megjelentetett lapok (Auto Bild, Glamour, Geo.). Előbbi céget Mihók Attila, utóbbit Bayer József, vagyis a Ringier és az Axel Springer korábbi vezetői viszik tovább. A részletekről és a vevőről az eheti Figyelőben olvashatnak részleteket.

SANOMA: KEVÉS AJÁNLAT
A Sanoma értékesítési folyamata továbbra sem egyszerű, de alapvetően normál üzleti menetben zajlik. A folyamat legkorábban a második negyedév végén vezethet eredményre, de az összetett folyamat elhúzódhat a harmadik negyedévre is - hallottuk. Az eladói oldal nagyon eltökélt, továbbra is mindenképpen egyben szeretné eladni a teljes portfóliót és a csipegetést, a darabolást, a portfólió részleges eladását a vevőre szeretné bízni. Ilyenek azonban nem tolonganak. Gyakorlatilag kétszereplősre szűkült a verseny, vagyis a Spéder Zoltán-féle CEMP és a Varga Zoltán-féle Central Fund versenyeznek egymással. de a piaci pletykák szerint a milliárdos üzletemberek vállalkozásai is azonnal elkezdenék értékesíteni a portfóliójukba nem illeszkedő elemeket. Érdekesség, hogy a két üzletembernek korábban közös érdekeltségei is voltak, például a BIF Nyrt. tőzsdén is jegyzett ingatlancég résztulajdonosai voltak.
A CEMP már kiterjedt médiaportfólióval rendelkezik, a Central Fundnak egyelőre nincsen médiaérdekeltsége. A többi ajánlattevő csak csipegetett volna, vagyis egyes elemeket szeretett volna megszerezni. A Figyelő a Magyar Telekom, a finn Alma Media és az Axel Springer csoportba sorolható StepStone indulását hallotta. Érdekes információ, hogy bár végül a részletes adatszobáig már nem jutott el, de az úgynevezett vdd (vendor due dilligence) átvilágítási fázisban még egy OTP-közeli entitás is bejelentkezett. A további érdeklődők igazán nem voltak komolyan vehetők. Az eladás amúgy összetett, a tanácsadó Deloitte mellett a Sanoma finn központja, a Heike Rosener vezette varsói Sanoma Media Russia & CEE és a Szabó György irányította magyar cégvezetés is belefolyik.

TV2: NEMZETKÖZI VIZEK
A TV2 új tulajdonosi köre (Simon Zsolt és Yvonne Dederick, a menedzsment vezetői) harciasan beleállt abba az adok-kapokba, hogy igenis ők a valódi és végső tulajdonosai a csatornának. Vagyis, ne keresse senki Simicska Lajost vagy éppen az ő hű harcostársát, Fonyó Károlyt (EuroAWK, Mahir Cityposter, Metropol, tihanyi és balatonfüredi vitorlásélet, veszprémi kézilabda) a csatorna „támogatói" és végső haszonhúzók között. Helyreigazítási eljárások sorozatából látszott, hogy a TV2 új tulajdonosai, illetve a folyamatban résztvevő, tagadhatatlanul professzionális ügyvédi iroda (Weil, Gotshal & Manges) komolyan veszik, hogy a vevő független a jobboldali entitásoktól.
Némi idegesség azért látszott ezen a körön, miután Braun Róbert MSZP-s politikus a magyar pártvilágtól szokatlanul professzionális nemzetközi projektbe kezdett, levelekkel, blogbejegyzésekkel, sajtótájékoztatóval és ProSiebenSat1-részvény vásárlásával is ütötte-vágta a konstrukciót. Ahogy egy igazán bennfentes forrásunk fogalmazott, ez az ügyvédi iroda biztosan nem hibázott, ebben ők a legjobbak, jogilag támadhatatlan lehet a konstrukció. Politikailag mégis kényes, és ha amerikai jog alatt elindul valamilyen compliance vizsgálat (lásd Magyar Telekom), akkor az itthonról kontrollálhatatlan lesz, ettől mindenki fél. Ezért mondja azt, hogy ez az egész nemzetközi attak egy politikai mesterhúzás. Egy másik forrásunk szerint nem a felszínt érdemes nézni: „ha véletlenül úgy alakulna, hogy a magyar reklámtörténelem legnagyobb egyedi kampánya, a hatmilliárd forintos MNB-kommunikáció a kormányzati kedvenc IMG-nél landolna, és a költés aránytalanul nagy része a TV2-nél csapódna le, akár már február elejétől, akkor azért majd jogosan lehet rosszérzésünk." Érdemes lesz tehát figyelni. Addig pedig álljon itt a költői kérdés: ki az, aki szerint van olyan magyar vállalkozó, aki az MNB Növekedési hitelprogramjáról majd a jegybanki PR-kampányból értesül?

A cikket keresse a Figyelő hetilap 5-dik számában.