Sosem volt még ennyi állástalan pályakezdő Magyarországon. Nyugat-Európában is megkongatták a vészharangot, a nemrégiben elfogadott New Deal for Europe program keretében hatmilliárd eurót szánnak a fiatal álláskeresők helyzetének javítására. Cél, hogy ne váljon tartóssá ez az állapot, s így ne erodálódjon e réteg tudása, termelékenysége, hiszen az végső soron a növekedési kilátásokat is szűkítené.
A hazai pályakezdők helyzete jó ideje siralmas. Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2013. első negyedévében több mint 92 ezer 15-24 év közötti fiatal volt munka nélkül, ami 30,5 százalékos munkanélküliségi rátának felelt meg. Kiemelkedően magas a több mint fél éve pályázgatók száma is. Magyarországot a legrosszabb harmadba sorolja a fejlett országok és az EU közös csoportján belül a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) májusban közzétett riportja. „A helyzetért elsősorban a válság okolható, a munkanélküli fiatalok száma 2009-ben ugrott meg szignifikánsan, akkor a 20-24 évesek körében csaknem harmadával nőtt az állástalanok aránya" - mondta lapunknak Matheika Zoltán, a Kopint-Tárki Zrt. tudományos munkatársa.
Itthon a probléma kettős: egyfelől nagyon alacsony az aktivitás, ezt jelentős részben az oktatásban résztvevők növekvő száma magyarázza. Legalább ennyire baj ugyanakkor, hogy a tanulóknak csak viszonylag csekélyhányada szerez az iskolai évek alatt munkatapasztalatot, akár a szakképzési rendszeren belül, akár azon kívül. Legnehezebb helyzetben az alacsony képzettségűek vannak. Nemcsak azért, mert gyakran a magasabb végzettségűek - kényszerből - betöltik pozícióikat, hanem azért is, mert a közoktatás anomáliái miatt e rétegnél jellemzően az alapkompetenciák is hiányoznak, és ezt később a szakiskolák sem tudják pótolni.
A cikk további érdekes részleteit elolvashatja a Figyelő 24-dik számában.