Egyiptom már sokkal rosszabbul járt, a tüntetések Mubarak elnök megbuktatása után sem álltak le végleg, olyannyira, hogy idén augusztusban a Külügyminisztérium már minden magyart eltanácsolt az odautazástól. A korábban főleg tunéziai és egyiptomi charterekre specializálódott utazási iroda, a Best Reisen nem is bírta tovább: a legutóbbi válság végül maga alá temette a céget.
Hatalmas munkanélküliség
A turizmus visszaesése különösen rosszul érinti ezeket az államokat, hiszen korábban devizabevételeik jelentős része ebből a szektorból származott, és rengetegen dolgoztak a külföldi vendégen kiszolgálásán. Vagyis a válság tovább rontotta azt az alapszituációt, ami tulajdonképpen az egész helyzetet generálta: a magas munkanélküliséget.
Emlékezetes, az arab tavasz azzal kezdődött, hogy egy jobb híján gyümölcsöt áruló tunéziai fiataltól a rendőrség elkobozta az áruját, ő pedig elkeseredésében felgyújtotta magát, amibe napokkal később belehalt. Ezt követően kezdődtek a tüntetések, amelyek hamarosan más arab államokra is átterjedtek.
A probléma súlyosságát mutatja, hogy a Világbank szakosított intézménye, a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) tanulmánya szerint a következő tíz évben 75 millió munkahelyet kellene teremteni az észak-afrikai és közel-keleti térségben ahhoz, hogy ne romoljanak a most sem fényes munkanélküliségi mutatók. A térség legalább 380 milliós lakossága ugyanis rendkívül fiatal, az itt élők ebben az időszakban tömegével lépnek be a munkaerőpiacra.
 |
A kkv-k feladata
Láttuk, a mostani helyzet milyen eseményeket szült, így rossz belegondolni abba, mi vár a térségre, ha nem sikerül megteremteni ezt a temérdek munkahelyet. Egy negatív forgatókönyv megvalósulása esetén ráadásul nemcsak az itteni nyaralás kerülhet veszélybe, hanem például a benzinkutaknál is jóval többet fizethetünk, ahogy azt a 2011-es líbiai és bahreini harcok és tüntetések alatt megtapasztalhattuk.
Mivel a multinacionális vállalatok kétszer is meggondolják, befektessenek-e ilyen instabil környezetben, a feladat zöme minden bizonnyal a helyi kis és közepes vállalatokra (kkv) marad. Ennek kapcsán került szóba a régió munkaerő-piaci helyzete a németországi központú szoftveróriás, az SAP isztambuli rendezvényén, amelyre a Figyelő is meghívást kapott.
Az itt ismertetett statisztika szerint a régióban a vállalkozások 80 százaléka kkv, és például az amúgy olajbevételeinek köszönhetően meggazdagodott Egyesült Arab Emírségekben is a munkaerő 42 százalékát foglalkoztatja, és a GDP 40 százalékát adja.
Informatikai készségek
Noha Törökországot nem mindig sorolják az említett régióhoz, nem véletlen, hogy itt is gyakran szóba került a téma, a közel 75 milliós lakosság negyede ugyanis 15 éven aluli, azaz éveken belül újabb tömegek keresnek majd állást. A miniszterelnök minden családot arra bátorít, hogy vállaljon legalább három gyereket, de vajon munkát is tudunk majd nekik adni? - vetette fel a konferencia egyik török résztvevője.
Az SAP képviselői mindenesetre bizakodóak voltak a kilátásokat illetően, bár azt Luis Murguia, a térséget magában foglaló régióban a közvetett értékesítésért felelős rangidős alelnök is hangsúlyozta: a gyárakban világszerte egyre kevesebb emberre van szükség, a 21. században azok indulnak jó eséllyel az állásokért, akik megfelelő informatikai képességekkel rendelkeznek.
A szakember hangsúlyozta, az üzleti informatika is segíthet a munkahelyteremtésben. Az IFC jelentése kiemeli ugyanis, hogy a régiós kkv-k fejlődését rendkívül erősen hátráltatja az elégtelen finanszírozás. Az észak-afrikai és közel-keleti kkv-k mindössze ötöde rendelkezik kölcsönnel vagy egyáltalán bankszámlával. Az előbbire adhat részben megoldást az üzleti analitika, a pénzintézetek ugyanis könnyebben hiteleznek, ha megbízható és átfogó adatokkal rendelkeznek egy vállalkozásról.