Magyarországon húsz éve lépett hatályba az a rendelet, amely lehetővé tette az egynapos sebészeti beavatkozásokat kórházi körülmények között. Tíz éve engedélyezte az egészségügyi hatóság az egynapos sebészetet a járóbeteg-intézményekben, öt pályázó nyerte el ekkor ezt a lehetőséget. A 2007-ben kiírt újabb pályázat alapján további 47 intézmény indulhatott el ezen az úton. 2011-ben bővült a beavatkozási lista, és a kórházakban is fejlődésnek indult az egynapos ellátás.

Tény ugyanakkor, hogy a kórházon kívüli egynapos sebészeti intézmények a szerződött kapacitásuk többszörösét lennének képesek ellátni, a betegek igénye is egyre nagyobb a beavatkozások iránt, a várólisták is ösztönzőleg hatnak a bővü-lésére, és bizonyított az egynapos sebészeti ellátás költséghatékonysága is.

Pozitív az is, hogy azon kevés európai ország közé tartozunk, ahol a kezelésért ugyanannyit fizet a társadalombiztosító, ha egynapos sebészetben, illetve ha a kórházban végzik el. Logikus lenne tehát, ha az egészségügyi és a kórházi me-nedzsment is támogatná a bővítését. Ám az egynapos sebészeti ellátás bővülésével kórházi ágyak csökkenésére lehet számítani, ami ugyan megtakarítást jelentene a biztosítónak, de ez mégsem feltétlen érdeke a kórházi vezetésnek. A váró-listán lévő betegeknek természetesen ez az érdekük.

Európában a tervezett műtétek 50-70 százalékát végzik már egynapos beavatkozás keretében, s ez az arány az USA-ban és Ausztráliában még ennél is nagyobb. De amikor számokról, arányokról beszélünk, azt is hangsúlyoznunk kell, hogy a beteg biztonságának garantálása az egynapos sebészetben is elsődleges. Ennek alapja az erre az ellátásra alkalmas beteg kiválasztása, amiben kitüntetett szerepe van az aneszteziológusoknak (altatóorvosok).

Az egynapos kezelés kockázatát csökkenthetjük a körültekintő betegkiválasztással, az operáció előtti vizsgálatok elvégzésével, a beteg műtéti előkészítésével. Fontos a nagy tapasztalattal rendelkező, az egynapos sebészetben jártas sebész és aneszteziológus orvos kiválasztása, valamint a posztoperatív ellátás megszervezése, a beteg követése.

E célok megvalósításához az egészségügyi vezetés a szakmai képzéssel és továbbképzéssel, az oktatás, a kutatás megszervezésével, az intézmények akkreditációjával, a betegelégedettség javításával, valamint az egynapos sebészeti inté-zet, illetve az egynapos sebészeti szakmai kollégium létrehozásával segíthet.

Bár az utóbbi időben történtek előremutató lépések e szakterületen, az egynapos sebészet széles körű elterjedésére hazánkban még várni kell. Sajnos a betegeknek is!