A már kiválasztott tizenöt személy közül kilenc INA alkalmazott, a fennmaradó öt vezető kiválasztása még folyamatban van. A kiválasztott magánszemélyeknek saját céget kell alapítaniuk, amelyre az INA átruházza majd az irányítási jogokat. A meghirdetett húsz töltőállomás irányítási jogának az átvételére hatszáz magánszemély, fele részben INA-alkalmazott jelentkezett.

Az INA tájékoztatása szerint a modellt további benzinkutakra is kiterjesztik. „Az INA alkalmazottai felismerték az ebben az operatív modellben rejlő lehetőségeket, amely már bevett gyakorlatnak számít más olajipari vállalatoknál” - áll a közleményben. A Jutarnji list INA közeli forrásból megtudta, hogy az eddigi kiskereskedelmi modell a cég szerint azért nem tartható, mivel az INA töltőállomásain dolgozó alkalmazottak fizetése 35 százalékkal nagyobb a versenytársakénál, miközben a bérköltség teszik ki a töltőállomások összköltségének 75 százalékát. A versenytársaknál ez az arány ötven százalék körül mozog.

Az INA igazgatósága szerint nem lesznek elbocsátások, és szó sincs franchise-rendszerről. A szakszervezetek ellenzik a töltőállomások kiskereskedelmi láncolatának a privatizációját, mivel így 2700 alkalmazott kerül ki a vállalati kollektív szerződés hatálya alól. Az INAS szakszervezet vezetője szerint a láncolat kiszervezése törvényellenes, ezért jelezték: ha egyetlen töltőállomást is kiszerveznek, beperelik az INA-t.

A Horvát Munkásszakszervezetek szerint a kiszervezés munkahelyek elvesztéséhez és beláthatatlan károkhoz vezethet a horvát olajipari vállalatban. A Mol az INA legnagyobb részvényese 49,08 százalékos tulajdonrésszel. A horvát állam 44,84 százalékos részvénytulajdonnal rendelkezik. A felek között a vállalatirányítási kérdésekben vallott eltérő nézetek miatt feszült a viszony az utóbbi időben.