Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára a jelentést értékelve elmondta: a cégvezetőkből álló fórummal egyeztetve sikerült olyan célkitűzéseket megvalósítani, amelyek hozzájárulnak Magyarország versenyképességének javításához. Az elmúlt három évben 160 ezerrel nőtt a foglalkoztatás, így az adózók száma is emelkedett. Ezenkívül a HEBC tanácsára folyamatosan dogoznak a bürokrácia leépítésén is: eddig csaknem 500 milliárd forintnyi adminisztratív tehertől sikerült megszabadítani a vállalati szférát. Szijjártó Péter a HEBC-jelentés címére utalva elmondta, hogy a hazai gazdaságba vetett bizalom fokmérője a külföldi beruházások volumene. Véleménye szerint ebben listavezetők vagyunk a térségben: 2011-hez képest egy éve alatt megháromszorozódott a közvetlen külföldi működő tőke beáramlása. Az államtitkár hangsúlyozta: Magyarország kis, nyitott gazdaság, ezért létfontosságú, hogy folyamatosan javítson exportteljesítményén. Ezért is fontos a keleti nyitás stratégiája, amelynek keretében azt a célkitűzést fogalmazták meg, hogy 2018-ra a magyar exportteljesítmény egyharmada Európán kívülre irányuljon. „Továbbá cél az is, hogy Magyarország legyen Európa termelési központja, hogy a lehető legerősebb pozícióban legyünk a válság után" - mondta Szijjártó Péter.

A Magyar Európai Üzleti Fórum tagjainak képviselői közül azonban többen azt a kritikai észrevételt fogalmazták meg, hogy ehhez nagyobb bizalomra lenne szükség a kormány részéről is. Méghozzá úgy, hogy a kiszámíthatóságot szem előtt tartva hosszú távú tervezésre adjon lehetőséget a vállalatoknak. A folyamatosan változó jogi és gazdasági környezet ugyanis megnehezíti az előrelátást, gyakran korrigálni kell az üzleti stratégiát, ezért a kormánynak gondolnia kellene a vállalatok terhelhetőségére is. „Közös célunk, hogy a vállatok talpon maradjanak, és meg tudjuk tartani a munkahelyeket" - emlékeztetett Erényi Balázs, a Shell Hungary igazgatóságának elnöke.
A vállalatvezetők jelentésükben azt is megfogalmazták, hogy a kormánynak stratégiai ágazatként kellene kezelnie a kutatás-fejlesztést, az innovációt és az infokommunikációs technológiákat, hiszen az ezekre fordított beruházásoknak multiplikáló és tovagyűrűző hatásuk van. Ehhez azonban szükséges az is, hogy a kormány kiemelten kezelje, illetve támogassa a gazdaság és oktatás együttműködését, és ennek megfelelően alakítsa a szakképzést és a felsőoktatási stratégiát.